Így telnek napjaink

Suli utolsó hete, dogadömping és midnen reggellel egyre nehezebben kelek noha dupla ébresztést kapok..a második a Totót...hogy biztos felébredjek. Már várom hogy vége legyen végül is már csak 4 tanítási nap.
De nem azért van a blog hogy magamról írjak hanem csodálatos magyar agaramról Hunorról XD.
A minap megmutatta hogy igenis fejlődőképes, ugyanis mostohaapám be tudott járni anélkül hoyg egyáltalán felcsukta volna a teraszra. Haladunk, haladunk.
Amikor bejön és a pult felé szaglászik egyből rászólok és egyre kevésbé érdekli a pult. Ám van hoyg valamire nagyon rákoncentrál: szobámba az asztalon lévő szaloncukrok. Ott nem elég a lecsittelés, arrébb kell húznom. De legaláb már ilyen módon nem lop.
Ami a tanulást illeti haladunk. Tegnap kint a konyhán aranka és Bundi melett gyakoroltunk. Minden szépen ment a forog irtó gyors volt. Távolról az ül, fekszik és fel is ment. A maradnál végigjártam az egész konyhát, többször nem látott és volt hogy a háta mögött voltam. Szépen ott maradt bár ülve ezt nem próbáltam mert szegényem alig birt megülni a járólapon mert lecsúszott az első lába mindig.
A pacsi és az érint megkülömböztetése különösen ma csillagos ötös. Ma még más szempontból is kitűnően teljesített. gyors, szép és folyamatos forogot csinált nekem nem kevesebbszer mint kábé négyszer megállás nélkül. A pacsi kezd kevésbé fájdalmas lenni bár néha még mindig elég durván megfogja a kezem. Ami az állt illeti a marad állva megy elég szépen. Sőt ma messziről is felállt ülésből nulla előre lépéssel. Tapsot nekiii!
Ma elkezdtem a Másik! parancsszót tehát a pacsit bal lábbal. Könyebben fog menni a tanulás remélhetőleg. A megülömböztetés lesz egy másik dió. No meg a kéézjel. Mást kéne? vagy elég a parancs! Please help mee! Mindig nagy dilemmát okoz a parancsszó és a kézjel. Főleg hogy ne olyan kézjelet alkalmazzak ami majd agilitybe kell vagy éppen parancsot. Végül is mindig ki lehet találni mást. Ha meg már hazsnálta magyarul olyan parancsot...akkor jöhet az angol és a többi nyelv.
Hát majd beszámolok előrehaladásunkról.

Minden gyakorlás után közös tv-zés.Még mindig áll a kijelentés: annyit tud kinlódni hogy ne kelljen felállnia de közelebb másszon, hogy tudjam simogatni, hogy az nem mindennapi. De többek közt ezért is szeretjük nem? Mostanában nem küldöm ki csak akkor ha már nagyon foroglódik, mivel nyugodtan elfekszik a szobámban. Gépezhetek sőt ehetek és csak fekszik és max néz. Amiot nagyon értékelek.
Játék terén se a huzigálós játék nem jön be neki. Bár az ilyesfajtákat egyébként sem támogatom mert esélyt ad rá hogy fölém kerekedjen ha esteleg a kötélhúzásból ő kerül ki győztesen. A sipolós játék is max pár percig jön be neki. Persze szabad téren a kedvence a földön elötte tekerődzö bármijen játék ami után futhat. Vagy épp én aki után futhat. De mivel mikor itthon vagyunk sötét van hétközben bent csak keveset tudok vele játszani. Kint viszont nagyon játékos tud lenni és ilyenkor megengedem neki hogy egy kicsit eldurvuljon XD. De azért amikor azt mondom elég...abbahagyjuk. Attól függetlenül az ereszd-tiéd párost tudom gyakorolni még így is vele. Ez pozitívum.
Hunor megint álmában ugat meg fut. Drágasáág.
Etetés: egyre lassabban eszik és nagyon szépen, nyugodtan megvárja amíg leteszem a kajáját.
Totó híreim: midnen szép, okos és ő a legjobb. Az állva pacsit gyakoroljuk olyan formában hogy lép-emeli lép emeli. Ebből valami spanyol lépés szerüt akarok kihozni majd. Biztos sikerülni fogy hisz Totónak nincs lehetetlen. Hacsak nem egy zörgő dologról van szó.
Kiváncsi vagyok nagyon, Hunor mit szól majd a szilveszteri petárda hangokhoz. Multkor durrant egy pár nem messze és nem igazán zavarta. Ellentétben a Bundival aki nagyon durván fél. Totó közömbös úgyszintén. Hát majd meglátjuk.