Betegállományban

*-* Szépségem

Avagy a három hetes pechszériánk története. Igaz, az első feléről már értesültek vagytok. A másikról még mostanáig nem írtam, meg akartam várni míg elmúlik neki.
Szóóval. Hunor kutya már jól volt, a talpa is viszonylag rendben, amikor is a legnagyobb melegben hirtelen bágyadt lett és nem nagyon akart enni. Először ráfogtam a melegre, öntözgettem, de közben tudtam, hogy ő ennél azért jobban bírja még azt a nagyon meleget is. Nos sikerült valamit benyalnia vagy nem is tudom. A lényeg h híg hasmenés, nem sok de egy nap egy csomó volt, egy hétig alig evett. Aztán szép lassan vissza lett téve az adagja, de az összes kondi meg egyéb lement a kutyáról. Hozzáteszem, hogy tinédzser korában egyser nézett ki szarabbul is, de azért most sincs a toppon. Szóval kap minden félét, hogy megfogjuk neki a hasmenését. Joghurtot, kölyök kutya tejpótlót / kimondottan rá van írva hogy beteg kutyáknak hasmenésre is/ illetve most sensitive kaját kap. Jövő héten pedig bevásárolok neki Real Nature konzervből egy jó nagy adagot és megpróbáljuk helyrehozni rövid időn belül.
Hab a tortán, cseresznye a fagyin, hogy amint viszonylag rendbe jött bél ügyileg / még mindig nem az igazi de javuló a tendencia/ a felrepedt talpánál levált egy darabka, ami őszintén szólva várható volt / egy évben egyszer megesik/ de legalább annyi vigaszom van, hogy ez gyorsabban gyógyul mint a repedés, a tapasztalatok alapján. De mire mozgatható lesz legalább talán visszaszed magára és elkezdődhet megint az izom pakolás mert augusztus vége-szeptember eleje eléggé sürű lesz futtatási szempontból, szóval szorít az idő. De akár egy hét alatt is el lehet valamit érni ha azon múlik.
Jah és közben reménykedünk, hogy nem történik semmi megint... mert ez már igazán dühítő. Ahhoz képest, hogy úgy nézett ki, ez a mi nyarunk lesz, egy hónapja le vagyunk sérülve, és még nem vagyunk kint a gödörből teljesen. Minimum megőszültem...az elmúlt héten. Borzalmas stressz volt rajtam, hogy mi lehet vele, de most, hogy már eszik és nem bágyadt kezdek én is feloldódni egy picit. Bár azért még mindig árgus szemekkel nézem.
Ne az van, hogy beszuggeráltam, ahogy drága jó anyám mondta. Most én nem izgultam, hogy lesz-e vele valami, de még is megtörtént a baj, nem lehet mit csinálni csak gürizni hogy visszatérjünk a régi kerékvágásba. Hunort amúgy is több minden éri meg mint a másik két kutyát életük során összesen. Most már azért abbamaradhatna ez a széria
Továbbá csak, hogy fokozzam: a negyedik kiskutyát Arankánál, fejlődési rendelenesség miatt el kellett altatni. Mondanom sem kell, hogy azt az estét végig bőgtem, amikor megmondták. Nagyon a szívemhez nőtt. De valószínűleg így volt jobb neki.
A másik három csöppség közül egyet kiválasztottak, egyet vasárnap fognak illetve a harmadikra még nincs jelentkező. Ha nem jön senki érte, megtartja a Tamás, ha lesz akkor hozunk ismerősünktől egy szukát. Így vagy úgy, szeretnék majd vele frizbizni, illetve trükköket tanítani neki. Részben hogy lefoglaljam, részben meg hogy tapasztalatokat gyűjtsek, hiszen amikor aranka volt kicsi, én nem igazán voltam még benne a kutyázásba és most meg már késő lett volna. Rám nem is igazán hallgat, de talán a pici egy picit fog :D
Hogy egy kis örömöm is legyen, ami nem kicsi: felvettek az NYME BTK Anglisztika szakára. Azaz maradok itthon :D Aminek megvannak az előnyei és a hátrányai is. De ha már így alakult, bizom a sorsban.
Képet nem hozok, gebe Hunorról. Csak a pintyőkékről.

Gyilok :D