Hunor a magyar agár: Coursing az alpokban, biciklizés a domboldalban

Sziasztok!
Hirtelen a viszonylag eseménytelen időszak után ismét csak úgy rám/ránk zúdultak a odlgok, hogy kicsit túlozva fejezzem ki magam.
Miről beszélek? Nos vasárnap elvoltam életem első: agár versenyén, ausztriai agár versenyén, kutya nélküli agár versenyén, agár verseny fotózásán. Igen, le kell írnom mindannyiszor :D. Felejthetetlen élmény volt. Reggel 6-kor jöttek értem Csilláék: Kökénnyel, Szutyokkal, Csokival és a kis még 3 hónapos sincs Bóbitával aki egy barna mudi. Drága jó GPS az alpok hegyláncain keresztülvitt minket, a legkanyargósabb utakon, de egy perc késéssel ugyan, odaértünk. Csodaszép helyen volt megrendezve: a hegyek közt a magasban egy kis völgyben fekvő tisztáson. Ha végignéztem a pályán elém tárult egy hatalmas, sziklás hegy a távolban, amin úgy buktak át a felhők nagy nehezen. Vágni lehetett a levegőt, olyan tiszta de elég hideg is volt.

Találkoztam Kökény alomtársával Fülemülével, a facebookos azawakhos ismerősömmel illetve Andival akit CACIB-on szoktam látni a barzijával. Kiderült, hogy magyar és tök jól elbeszélgettünk, segítettem izületet kötözni is, a biztonság kedvéért. A salukija is nagyon jól ment. Sőt mondta h mind a két kutyájával engedelmesezett is :D Dobber-Kopp barzi amúgy.

Mire odaértünk az edző futamok már lementek. Becsekkolás, egészségügyi sétáltatás után letáboroztam a pálya mellett. Először a kanyarban, aztán odamentem a rajt-célhoz. Az idő is kivirult, délutánra a nap is kisütött, a képek pazarok lettek első próbálkozásra, Csokika ügyike volt, Kökszi meg…húha…a tesójával együtt hihetetlen gyors és csodálatos. A két kutya nagyon hasonló stílusra is, tapasztalatra is és gyorsaságra is, így pedig tökéletes párost alkottak.

A nyuszit mindig egyébként kvaddal húzták ki, a nyúlhúzó eszméletlenül értette a dolgát, voltak necces helyzetek de azt is megoldotta. A kutyák nagyon jól mentek. Kedvencem egy csíkos Galgo volt. Kb olyan fanatikus mint Hunor, csak háromszor gyorsabb. Pazar volt! A szervezés is gördülékeny és profi volt, nagyobb fennakadások nélkül. Megtudtam, mi a rendszere egy ilyen versenynek: a kutyák kettőt futnak, egyet délelőtt egyet délután, párban vagy ha páratlanul vannak egyedül megy egy. A felosztás az első futam pontjai alapján történik. A pontokban pedig nézik a fordulékonyságot, kondit, gyorsaságot, intelligenciát meg azt hiszem az összedolgozást.

A salukik annyira nem futottak impozánsan mint vártam, jól mentek de nem voltak speciálisabbak mint a többiek. Az afgánok gyorsabbak mint gondoltam, és nagyon vicces ahogy össze-vissza száll a szőrük. Összességében felejthetetlen volt! /További fotók elérhetőek itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.467433716704583.1073741849.224931527621471&type=1 /

Sőt tovább megyek, jövőre, egy közelebbi helyszínre megy Hunorikuszka is! Megcsináltatom neki az útlevelet.
Ha már Hunor és ha már nagy feladatot kaptunk mert a vasárnapi pálya sem volt rövid, visszaérkezett a hámunk! Puhább mint volt és biztonságosabb mint volt.Részletes képet majd hozok a változásokról de röviden: a felső Y is full prémes lett, az egyész vastagabb grutniból készült, biztonsági csatos, és elöl egy pöpszlit nagyobb. Már nem is fordul el rajta annyira amikor mellettem ment, és azért ebben mintha nagyobb erőt tudna kifejteni :D Már el is mentünk vele bicajozni. A dombon felhúzott a drága, a végén pedig egy picit belehúztam és néztem ahogy mellettem vágtázik. *--* Amúgy szokásos két kört mentünk azaz 3 km-t.

Nem pilledt ki teljesen, mert otthon még gyilok volt, sőt jött Bütyök is és Aranka is. Bütyökkel játszani akart az idióta, finom volt de annyira nem finom, hogy a pici ne legyen megszeppenve a laklitól. Tisztára meg volt hibbanva!