Lopakodós Játék

Még csütörtökön voltam otthon és ölöndültük szokásunkhoz híven. De kezdjük is az elején. Adódott a lehetőség, hogy lemenjünk a faluba okkal ezért egy levélkézbesítés keretében elindultam a hat kilométeres sétára / ez oda-vissza/ odaérek hát látom hogy a Tamás anyukájának a kutyája a nővére kíséretében ott van. Lilike a törpeuszkár aki még nagyon kis kölyök. Hunor öles léptekkel ment volna felé, de először nem akaródzott elengedni. De megszaglászta és nem is foglalkozott vele utána, ment körülnézni régi lakhelyén. Aztán a pisi kutya játszani akart vele, és kergetőztek, de a pisi rájött, hogy ez mégsem olyan jó ötlet és akkor beült valami mellé, védve Hunor támadásától. Amikor meg az én pupákom lefeküdt odafeküdt a pici melléje és megvoltak szépen. De mondjuk Lilike még párszor eljátszotta ezt a játszunk játszunk jaj ez jön jelenetet XD. Hunor egyébként a birtokjáró túráján le-se-sz@art már bocsánat a kifejezését de hát utána jött :D
Hazafelé bandukolás közben találkoztunk egy labival. először szemmel verte de elmentünk mellettük minden ognd nélkül. Viszont visszafordultam, hogy bánt-e és h összeszagolhatnak-e. A lényeg, hogy ez hirtelen ötlet volt, de nem kellett volna, nem figyeltem meg a másik kutyát ezért összemorogtak. nem amolyan összemarás volt, csak nem tetszettek egymásnak. Nem akarom a hunort védeni, de a mi részünkről nem volt feszültség. Odaadtam neki a pórázt és csóvált. A másik feszülő pórázon majdnem kétlábon állt. Hát ez nem volt szerencsés, de aztán amikor pár méterre elmentünk akkor nem ugatták egymást. Tanulság: legközelebb figyelem a másik kutya testtartását.
Hazaérvén nem bírtam megülni a fenekemen ezért kimentem. Hunor alig akart a házából kijönni, már teljesen megijedtem, hogy valami baja van, de csak kipilledt. trükköztettem egyet szinkronba a Totóval. Sinkronlábszlalomoztattam, fektetés, marad, behívás. Dupla forgás, körülöttem körbe egyik egyik felöl, másik másik felől. Kétlábon állás, totónak piti. Pacsi a levegőbe szinkronban, Nagyon arik voltak. Aztán Hunorom nem bírta megint békén hagyni a Totót, ezért elővettem a söprűt. Szeretném leszögezni, hogy a kutyához nem értem hozzá, nem fenyegettem ez csupán játék volt. Tehát megkergettem aztán a kis kipihent agyammal kitaláltam egy "játékot". Megállítottam, mondtam neki, hogy maradjon ott, és elmentem pár méterre. Majd szembefordultam vele és a söprűvel a kezemben elkezdtem lopakodni felé, lehajolva.Lement játékpózba és csóvált, aztán megindultam felé egy nagyobb lépéssel és elfutott. Volt, hogy előbb mint én elindultam volna, továbbá, ha nem volt nálam a söprű akkor nem működött a játék. Sértődötten leültem vele háttal, Mire a Totó belemászott az ölembe és  mindent megtett, hogy megsimogassam. Meg is dögönyöztem a Hunor meg csak feküdt. Aztán Totóka be akart menni a házba, beengedtem a foteljába én meg maradtam kint a Hunorral és húzkodtam neki egyet a rongyokat. Megint rájuk kapott hál'az égnek. Bírom amikor rákap a dologra. Végül kipilledve ő a füvön felküdve, én a kövön ülve hallgattuk a csöndet illetve szegény szarvasbogarat aki alig bírt repülni XD. nekem volt dőlve a nyakával és ooolyan jó volt *.* Nyugodt, megnyugtató, jó érzés. Ott szuszogott mellettem. <3