Vas megyei Vadásznap - Bük

Jaaaaay! Végre. El sem hiszem, hogy végre eljött a szombat.
No de pénteken még vettünk a fressibe egy Bay-O-Pet nevű fogtisztító lapocskát amit feltűnően sok ideig rág /még egy fél lapocskát is/ és láthatóan tényleg be fog válni szóval happy van.
Szombat reggel megfurmiztam, nagyrészt már csak elöl van téli szőre pl. a nyakán. Kissé kínszenvedés volt amíg odaértünk mert nem bírt nyugton maradni, és hátul ültem vele. Természetesen mint mindig, most is mindenki csak nézte nagy szemekkel. Főleg jó megjegyzéseket és vicceseket kaptunk. Egyből megtaláltuk a az Agarász delegációt :D Minden kutya heverészett, Janka barátnőnket beleértve. Hunor egy pillanatra nem bírt lefeküdni. Elbeszélgettünk és gyorsan telt íz idő. A pályára menet megálltunk a "szépségverseny" helyszínén, és mivel egyik agaras sem nevezett, mi beneveztünk, mert ha már itt vagyunk veszíteni nem veszíthetünk. Elég széleskörű társaság jött össze volt tacskó, kopó, vizsla, német vizsla, foxi, mi. A hecc kedvéért jó volt, szépen fel lehetett vezetni az ebzetet, csak a mögöttünk lévő magyar vizsla igen irritálta ezért megkértem a gazdáját, hogy tartsunk kicsit nagyobb távolságot. Egyébként semelyik kutyával nem volt gondja.
A bírálatunk a következő: / egyébként egy állatorvos volt a bíró szóval valamilyen szintig "hobby" értékelés volt- ezt egyébként ő is mondta/ nagyon szép mozgású, jó csontozatú, jó méretü kutya, sportkondícióban, jó szögellések.
Kifogásolta a fogát amire mint írtam már keressük a megoldást, illetve a szőrét és a vedlés típusát, nem akartam mondani neki, hogy ő ilyen :D.
Egyébként Hunort minden négyzetcentiméteren végigtapogatta, amit az én okos kutymóm hagyott is. Végül kaptunk egy oklevelet meg két alutasis pedigreet, jó lesz ízfokozónak :D

Jankával

Utána mentünk is a pályára. Egyébként amikor először meglátta a terülketet, már begőzölt, és ez csak fokozódott. Ismételten mi és Janka volt a bemutató főszereplője. A pálya egy pici U alak volt, elég éles kanyarokkal de a célnak megfelelt. Ilyen melegbe nem is kellett volna nagyobb, a kanyarokat meg, bár élesek voltak, ki lehetett bírni. Hunor teljesen bekattant úgy visított, alig bírtam lecsatolni a nyakörvéről a pórázt. És ment.... a kanyarban kisodródott de lecsapott a végén a műnyúlra és úgy tudtam magamhoz hívni, hogy odahúztam a nyulat mert különben elvitte volna, mint bödén XD.
Kétszer futott a Jankával, egyszer egyedül ami sokkal jobb volt. De neki volt a legnagyobb kedve futni mindenki közül, de Kökény haverunk futott talán a legszebben. Volt egy foxi meg egy tacsi is és ők is nagyon jól mentek. Visszafelé Hunor alig találta meg a helyét a kocsiban, otthon leöntöttem vízzel és már jól is volt.
Elengedéskor természetesen megint annyira felszökött az adrenalinom, hogy húúú.
Legközelebb szeptember 1. Sohollár. Agarász nap. :D
Egyébként, pár trükköt is megcsinált még pálya előtt a Hunor, mindenki nagy örömére :D

Csak azért feküdt le mert megkértem :D