Nos a hét már Hétfőn eléggé bekezdett. Ugyanis nagycsoportos foglalkozás rittyentődött. Marcsi és Amy és Kriszti és Charlie és Erzsike és Kacsa meg Casper személyében. Szerencsémre már Hunor is csatlakozott a bandához a három napos gyakorlás kihagyás után. Nagy volt a pára és a köd ami eléggé megzavarta Amyt így nagyon nehezen lehetett bekapcsolni, de amikor sikerült, azért nem volt rossz a csajszi.
Casper rendkívül ügyes, Erzsikének mutatópálcás klikkere is van, nagyon szépen követi a kutya, és el is tudja rakni pihenőre, amíg Kacsával gyakorol, akinek már eléggé jól kezd menni a lábszalom és a körülötte körbe tolatást is lekezdték. Casper nagyon jól motiválható és húú szépen dolgozik, kezdek félni tőlük :D Kacsát még nem igazán lehet félrerakni.
Charlie motiváció problémái még nem megoldottak, de hajlandó volt dolgozni így, hogy a többi kutyánál is látta, hogy tevékenykednek.
Huni ügyes volt, de rövid aggyal, bár lehet, hogy csak nekem tűnik rövidnek az agya. Próbáltuk a peckes ügetést aminél néha nagyon jól elkapja az ütemet, csak félek, hogy a bicegés kárára fog menni, szóval erre még valamit ki kell ötölnöm-hatolnom. Közösen meneteltünk egyet Amyékkel, és meglepő volt, hogy bár Amynek még nincs kimondott heelworkje, egyszerre léptek az ebek. Hunor szépen figyelt, noha én nem vele kontaktáltam, hanem Marcsiékat néztem.
Amy figyelemgyakorlat kereteiben körbejártuk őket, miközben Amytől szemkontakt volt kérve, aztán kitaláltam, hogy körbe tolatjuk őket és ment is - első próbálkozósan - de ment :D
Behívósprinteztünk a nagyokkal, aztán megnéztük Amy vagy Hunor-e a gyorsabb mert az agár igen lightosan futott fel. Hát nem kellett neki más, csak egy ellenfél, mindjárt rakétákat robbantott. Amynek persze nem tetszett, hogy gyorsabb volt.
Kacsa még mindig nagyon jól kijön Totóval és Bundival kerítésen keresztül és imád itt lenni Charlie-val és Casperrel egyetemben. Nagyon élvezték a rohangálást. A nem behívható kutyák.. khm Amy meg Hunor meg így jártak ><
Kedden egy rövid séta után elérkezettnek láttam arra az időt, hogy elkezdjünk a Haloweeni fotózással próbálkozi. Az első eredménye nem is lett olyan rossz, sikerült olyan kép amit akartam, de még azért egyszer szerintem minimum nekifutok a dolognak.
Hunor nagyon ügyes volt: nem látott semmit de még is szépen nyugton maradt, többnyire mozdulatlanul. Csak dicsérni tudom.
Szerdán sétáltunk egyet kettecskén félig az erdőbe félig a hegy lakottabb részein viszonylag eseménytelenül.
Csütörtökön délelőtt csak Marcsi és Amy nézett ki hozzánk, hátha tudunk javítani a hétfőin ha kevesebb a kutya. Nos nem pont így lett. Hunorral el akartam zenére kaja nélkül gyakorolni a kűrt, de olyan tempótalan volt, hogy az katasztrófa: full délelőtti agy, persze ha kaja a kezemben volt akkor mindjárt gyorsabban ment. A kajához egyszer ment oda, egyébként nem hagyott ott, de eléggé siralmas teljesítmény volt. Viszont amikor kikötöttem a kiülőhöz szépen elfeküdt illetve türelmesen állt és várt.
Az ok amiért pedig ki kellett kötnöm, mert Amy is full szétszórt volt: elmászkált, nem lehetett bekapcsolni estébé. Kipróbáltattam velük egy másik fajta heelwork tanítást, ami valamivel jobbnak bizonyul mint az én módszerem illetve kértem tőlük egy lépéssort, hogy megpróbáljuk Amy koncentrációját egy trükkön túlra kihúzni: két lépés - Amy megkerüli Marcsit - két lépés majd klikk és juti. Nos ez a legvégére sikerült is, de megszenvedtek vele. Amint jól ment eltettük Amyt is. Szóval mind a ketten kicsit kardunkba dőlve hagytuk abba a gyakorlást.
Este elvittük Hunit a dokinkhoz veszettség oltásra, persze amilyen az én szerencsém pont elfogyott az útlevele így azt még mindig nem tudtam megvenni, mikor kb másfél év után végre rávettem magam, hogy vegyek plusz muszáj a verseny miatt.
A rendelőbe három kistestű kutya volt, Hunor persze oda lett volna mindért, aztán hoztak egy macskát...két macskát... végül csak Hunor volt három macskával. Totális figyelem, de nem hisztizett, le tudtam ültetni és fektetni is, meglepően kézben lehetett tartani.
Pénteken este már sötét volt, mikor kimentem gyakorolni, hogy megnézzem hogy is állunk illetve némileg visszalépjek az egész dologban: pontosabban, hogy a kertben gyakorolunk. Beraktam egy számára ismeretlen zenét, aminek csupán jó volt a ritmusa, hogy még is szokja a zenére munkát és letettem mellé a kaját: gyors, lelkes és pontos, tudta- tisztában volt vele, hogy nincs nálam falat de figyelmen kívül hagyta. Szóval megint csak pitt-patt volt, de nem tetszik ez a hullámzó tendencia. Jó lenne valami pontra eljutni, ahonnan tudom, hogy merre tovább. Valószínűleg én lehetek szét esve, valami miatt - amit még magam sem tudom mi - ami kihat a kutyára, de majd meglátjuk.
Péntek este eljött hozzánk hétvégézni Aranka is. Szombaton nálunk a hegyen volt ilyen "Aszaló nap" és elég sokan kilátogattak. Találkoztunk Rókival a kissé bunkó mali gyerekkel. Aranka figyelmen kívül hagyta és meglepetésemre, Hunor sem vette magára a csipkelődését: első össze szagolás után néhányszor játékra hívta menet közben de amúgy nem foglalkoztak vele.
Elmentünk velük és Charliekkal egy nagyobb körre az erdőben. Aranka szépen behívható volt, meg is lepődtem. Aztán utána összefutottunk Marleyékkal is majd lekisértük Charliekat a vonathoz ahol a két golden - szerűség - még labdázott egyet.
Ekkorra Aranka már le lett otthon rakva, mert nem bírtam két kutyával: nem lehetett elengedni a sok autó miatt, így hunor kirhanásait is nehéz volt kordában tartani: nemzetközi bunkó macska nap volt. Nem egy cseszedék - már bocsánat - macska került velünk szembe úgy, hogy eszük ágában nem volt egyáltalán MEGLAPULNI. Ott illegették magukat, vagy ültek és néztek a Hunorra, aki persze agyvérzést kapott velem együtt. Szóval jah hülyegyerek.
A fő rendezvénytéren egyszer bekapcsoltam: kicsit sokan ettek körülöttünk langallót de sikerült úgy kérnem tőle párat, hogy kaja csak a tasiba volt. Természetesen az összes embernek dörgölőzött aki utána a közelében volt.
Szóval mozgalmas volt a nap.
Vasárnap úgy volt, hogy jönnek Emőkéék, de aztán változott a terv így Marleyékkal vágtunk neki a környéknek. Konkrétan forrást akartunk keresni, csak épp azt nem találtuk amit kerestünk. Mindenesetre a 15km, az eltájolódás és a végtelennek tűnő caplatás abszolúte kifizetődő volt mert nagyon szép helyeken jártunk és pont sötétedésre azért visszaértünk. Hunor végig huzgált, hallucinált és alapvetően nem mondom h jó kutya volt de legalább kimozogta magát azt hiszem, nyilván azért mert hámba vittem és olyankor mindig ilyen kis örült.
_________
Hy Guys!
Comming soon :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése