Csapatostul

Sziasztok!
A múlt héten két nagyon összeröffenésen kívül nem sok minden esett meg velünk. Némileg lusta is voltam illetve az időjárás sem volt épp a legideálisabb. Ugye nyilván gyakoroltunk, főleg a kaja nélküliségre dolgoztam rá a kertben továbbra is, még nem éreztem késznek arra, hogy kivigyem a füvesre vagy akárhova.
Aztán csütörtök helyett pénteken először Emőke és Krisztián értek oda szám szerint hat darab kutyadékkal: Joy, Süti és Zazi, továbbá Kála, Sári és Füles. Mivel a többieket egy órával későbbre vártam, ezért úgy döntöttünk elmegyünk a nagy füves felé, hisz Krisztián is csak egyszer volt arra Emőkének pedig még egyáltalán nem is mutattam. Mivel tudtam, hogy Krisztián úgy se fog békén hagyni, amíg Hunort el nem engedem, így tettünk egy próbát erre: előtte szépen figyelt, azzal nem volt gond de amit mondtam neki, hogy "mehetsz" full vágtában kilőtt és többet nem is láttam. Na jó ez még viccnek is rossz de egy jó 20 percig felszívódott a hülyegyerek. Mi addig sétáltunk, én agyvérzést kaptam, Krisztián pedig mondogatta, hogy vissza fog jönni. Emőke fotókat lövöldözött, a kutyákok pedig játszottak. Aztán végül is Hunor meghunyászkodva előkerült, különösebb sérülés nélkül - hála az égnek. Két tapasztalt kutyás tanácsaira hagyatkozva legelső alkalom volt, hogy nem dicsértem meg. Mind a kettejük így tanította a behívást: ha elmegy úgy, hogy nem látják akkor lecseszés van, ha látótávolságból bejön akkor dicséret. Ez ugyan ellent mondott minden addiginak amit valaha tanultam, de úgy voltam vele, a nullát már nem lehet jobban minuszba nyomni, ergo rontani csak nem rontom el. Így hát amikor odasunnyogott hozzám "Hol voltál?" kérdésekkel halmoztam el. Leültettem, szemkontaktot kértem és azért viszont már dicsértem. Aztán visszafelé már nem ment ki a látótávolságból: büzsgézett a többiekkel.
Aztán amikor kiértünk pórázra vettem,
A tározónál találkoztunk Marcsival és Amyvel, Krisztivel és Charlieval és Casperrel. Kacsát pont akkor műtötték - a csípőjével - ezért Erzsike nem tudott jönni, viszont a csajok elhozták Caspert. csoportkép után megindultunk az erdő felé. Örültem, hogy ennyien összejöttünk a halasztás ellenére és a kutyák is jól érezték magukat. Egy lesről jövő darázs támadáson kívül minden rendben volt. Casperke folyton a lábam alatt ment, nagyon kis okos volt és totál kipécézett magának. Amy volt h botot cipelt hosszú métereken át, de csak azért, mert Süti el akarta venni. Casperkén egyszer átgázolt Joy, Charlie pedig megtalálta a dagonyát, aztán mindenki.
Igazából személy szerint totálisan kitikkadtam, a kutyák is eléggé elégedettnek tűntek, Hunornak meg sem kottyant a futkosás de kisimult.

Vasárnap egyszer csak rámír Emőke, hogy ráérek-e? Hát mondom, ha rá kell érni ráérek. Végül is Eljöttek Krisztiánnal és valamivel kevesebb kutyadékkal: Joyjal, Sárival, Kálával, és Fülessel. Emőkének nagyon bejött a füves, én örülök ha jön valaki sétálni, és én is szeretem a helyet. Hunor korántsem volt olyan jófiú mint pénteken: egyszer 20 percre tűnt el, egyszer 5-re az erdőbe valami után aztán sötétedés előtt megint 15-re. Tiszta büdös volt, mert valami sz@arba fetrengett, alkalmi süket volt, nem jött lejelentkezni. A viselkedése nagyon jellemző volt nos...RÁ. Nagy betűkkel. Nagyon tipikusan Hunoros viselkedés volt. Szabad szellem, fogalmazódott meg bennem este: abszolute önálló.
Ettől függetlenül, hogy ezt kudarcnak könyveltem el, azért most már mondhatom, hogy koránt sem olyan reménytelen ez a helyzet mint hittem, de ezt majd a következő blogban fejtem ki.

_________

Hy Guys!

Sooo this week was quite boring, because of the weather - and i was lasy but sssh :D - but there was two big-group-trips with the dogs. I also practised at home, in the garden with him, but I didn't think its ready for an outside training. Anyway we practising without food, or at least far from the food, and than we go for it together. I want him to know that he gets foor even if i dont have any in my hands.
So on Friday Emőke and Krisztián arrived with 6 dogs and because the other car arrived one hour later, we went to visit one of my favourite places the big field. Emőke liked it a lot. Krisztián wont ever give up, so I let Hunor off leash. He disappeared for about 20 minutes. Until he came back we walked, the dogs had fun, Emőke did pictures.
Hunor came back and I could saw he knows that he was a baaad dog. I didn't praised him, although this is against my training method, Emőke and Krisztián tought their dogs this way: if he disappears from the sigth, he dont get treats, if I can see him and than he comes to me: he can get treats. I know this is a risky thing, but I thought that: His recall can't get worse.
So Hunor came back and he was a good boy after it. So then we met Marcsi and Kriszti and three dogs. Casper also came even though Erzsike couldn't. He was such a sweetheart: always came to me. The dogs had fun, we found a lake where they became pigs, we did a quite big circle in the woods and i was soo tired after it - Hunor was not really :D.
On sunday Emőke called me, If I'm free. I was so she and Krisztián came again with Joy, Sári, Kála and Füles and we went to the big field again. Hunor was really bad he disappeared for 20 minutes, then 5 minutes and than for 15 minutes. I was really angry and disappointed, but he showed me this week that he can be a good greyhound, but i tell you more in the next blog. Anyway I like taking walks with friends, so it was good.

Túrázgatás

Sziasztok!
Nos a hét már Hétfőn eléggé bekezdett. Ugyanis nagycsoportos foglalkozás rittyentődött. Marcsi és Amy és Kriszti és Charlie és Erzsike és Kacsa meg Casper személyében. Szerencsémre már Hunor is csatlakozott a bandához a három napos gyakorlás kihagyás után. Nagy volt a pára és a köd ami eléggé megzavarta Amyt így nagyon nehezen lehetett bekapcsolni, de amikor sikerült, azért nem volt rossz a csajszi.
Casper rendkívül ügyes, Erzsikének mutatópálcás klikkere is van, nagyon szépen követi a kutya, és el is tudja rakni pihenőre, amíg Kacsával gyakorol, akinek már eléggé jól kezd menni a lábszalom és a körülötte körbe tolatást is lekezdték. Casper nagyon jól motiválható és húú szépen dolgozik, kezdek félni tőlük :D Kacsát még nem igazán lehet félrerakni.
Charlie motiváció problémái még nem megoldottak, de hajlandó volt dolgozni így, hogy a többi kutyánál is látta, hogy tevékenykednek.
Huni ügyes volt, de rövid aggyal, bár lehet, hogy csak nekem tűnik rövidnek az agya. Próbáltuk a peckes ügetést aminél néha nagyon jól elkapja az ütemet, csak félek, hogy a bicegés kárára fog menni, szóval erre még valamit ki kell ötölnöm-hatolnom. Közösen meneteltünk egyet Amyékkel, és meglepő volt, hogy bár Amynek még nincs kimondott heelworkje, egyszerre léptek az ebek. Hunor szépen figyelt, noha én nem vele kontaktáltam, hanem Marcsiékat néztem.
Amy figyelemgyakorlat kereteiben körbejártuk őket, miközben Amytől szemkontakt volt kérve, aztán kitaláltam, hogy körbe tolatjuk őket és ment is - első próbálkozósan - de ment :D
Behívósprinteztünk a nagyokkal, aztán megnéztük Amy vagy Hunor-e a gyorsabb mert az agár igen lightosan futott fel. Hát nem kellett neki más, csak egy ellenfél, mindjárt rakétákat robbantott. Amynek persze nem tetszett, hogy gyorsabb volt.
Kacsa még mindig nagyon jól kijön Totóval és Bundival kerítésen keresztül és imád itt lenni Charlie-val és Casperrel egyetemben. Nagyon élvezték a rohangálást. A nem behívható kutyák.. khm Amy meg Hunor meg így jártak ><

Kedden egy rövid séta után elérkezettnek láttam arra az időt, hogy elkezdjünk a Haloweeni fotózással próbálkozi. Az első eredménye nem is lett olyan rossz, sikerült olyan kép amit akartam, de még azért egyszer szerintem minimum nekifutok a dolognak.
Hunor nagyon ügyes volt: nem látott semmit de még is szépen nyugton maradt, többnyire mozdulatlanul. Csak dicsérni tudom.

Szerdán sétáltunk egyet kettecskén félig az erdőbe félig a hegy lakottabb részein viszonylag eseménytelenül.
Csütörtökön délelőtt csak Marcsi és Amy nézett ki hozzánk, hátha tudunk javítani a hétfőin ha kevesebb a kutya. Nos nem pont így lett. Hunorral el akartam zenére kaja nélkül gyakorolni a kűrt, de olyan tempótalan volt, hogy az katasztrófa: full délelőtti agy, persze ha kaja a kezemben volt akkor mindjárt gyorsabban ment. A kajához egyszer ment oda, egyébként nem hagyott ott, de eléggé siralmas teljesítmény volt. Viszont amikor kikötöttem a kiülőhöz szépen elfeküdt illetve türelmesen állt és várt.
Az ok amiért pedig ki kellett kötnöm, mert Amy is full szétszórt volt: elmászkált, nem lehetett bekapcsolni estébé. Kipróbáltattam velük egy másik fajta heelwork tanítást, ami valamivel jobbnak bizonyul mint az én módszerem illetve kértem tőlük egy lépéssort, hogy megpróbáljuk Amy koncentrációját egy trükkön túlra kihúzni: két lépés - Amy megkerüli Marcsit - két lépés majd klikk és juti. Nos ez a legvégére sikerült is, de megszenvedtek vele. Amint jól ment eltettük Amyt is. Szóval mind a ketten kicsit kardunkba dőlve hagytuk abba a gyakorlást.
Este elvittük Hunit a dokinkhoz veszettség oltásra, persze amilyen az én szerencsém pont elfogyott az útlevele így azt még mindig nem tudtam megvenni, mikor kb másfél év után végre rávettem magam, hogy vegyek plusz muszáj a verseny miatt.
A rendelőbe három kistestű kutya volt, Hunor persze oda lett volna mindért, aztán hoztak egy macskát...két macskát... végül csak Hunor volt három macskával. Totális figyelem, de nem hisztizett, le tudtam ültetni és fektetni is, meglepően kézben lehetett tartani.
Pénteken este már sötét volt, mikor kimentem gyakorolni, hogy megnézzem hogy is állunk illetve némileg visszalépjek az egész dologban: pontosabban, hogy a kertben gyakorolunk. Beraktam egy számára ismeretlen zenét, aminek csupán jó volt a ritmusa, hogy még is szokja a zenére munkát és letettem mellé a kaját: gyors, lelkes és pontos, tudta- tisztában volt vele, hogy nincs nálam falat de figyelmen kívül hagyta. Szóval megint csak pitt-patt volt, de nem tetszik ez a hullámzó tendencia. Jó lenne valami pontra eljutni, ahonnan tudom, hogy merre tovább. Valószínűleg én lehetek szét esve, valami miatt - amit még magam sem tudom mi - ami kihat a kutyára, de majd meglátjuk.
Péntek este eljött hozzánk hétvégézni Aranka is. Szombaton nálunk a hegyen volt ilyen "Aszaló nap" és elég sokan kilátogattak. Találkoztunk Rókival a kissé bunkó mali gyerekkel. Aranka figyelmen kívül hagyta és meglepetésemre, Hunor sem vette magára a csipkelődését: első össze szagolás után néhányszor játékra hívta menet közben de amúgy nem foglalkoztak vele.
Elmentünk velük és Charliekkal egy nagyobb körre az erdőben. Aranka szépen behívható volt, meg is lepődtem. Aztán utána összefutottunk Marleyékkal is majd lekisértük Charliekat a vonathoz ahol a két golden - szerűség - még labdázott egyet.
Ekkorra Aranka már le lett otthon rakva, mert nem bírtam két kutyával: nem lehetett elengedni a sok autó miatt, így hunor kirhanásait is nehéz volt kordában tartani: nemzetközi bunkó macska nap volt. Nem egy cseszedék - már bocsánat - macska került velünk szembe úgy, hogy eszük ágában nem volt egyáltalán MEGLAPULNI. Ott illegették magukat, vagy ültek és néztek a Hunorra, aki persze agyvérzést kapott velem együtt. Szóval jah hülyegyerek.
A fő rendezvénytéren egyszer bekapcsoltam: kicsit sokan ettek körülöttünk langallót de sikerült úgy kérnem tőle párat, hogy kaja csak a tasiba volt. Természetesen az összes embernek dörgölőzött aki utána a közelében volt.
Szóval mozgalmas volt a nap.

Vasárnap úgy volt, hogy jönnek Emőkéék, de aztán változott a terv így Marleyékkal vágtunk neki a környéknek. Konkrétan forrást akartunk keresni, csak épp azt nem találtuk amit kerestünk. Mindenesetre a 15km, az eltájolódás és a végtelennek tűnő caplatás abszolúte kifizetődő volt mert nagyon szép helyeken jártunk és pont sötétedésre azért visszaértünk. Hunor végig huzgált, hallucinált és alapvetően nem mondom h jó kutya volt de legalább kimozogta magát azt hiszem, nyilván azért mert hámba vittem és olyankor mindig ilyen kis örült.

_________

Hy Guys!
Comming soon :D

Csak eseménydúsan

Sziasztok!
A múlt hét megint nem volt eseménytelen - végül is mikor volt mostanában eseménytelenség? :D - de persze azért egy részét kihagytam volna megint...
Kezdeném az elejéről kivételesen talán sorrendben ><.
Hétfőn úgy döntöttem, hogy a mellettünk lévő borsó földön videózunk naplementében és gyakorolunk is egyet. Kicsit távolabbról irányított forog és pörög volt meg tolatás főleg. Némileg átvettünk egy követést a kűrnél kajával és kaja nélkül is, és végre nem futott el. Mondjuk rájöttem, hogy lehet vele legyegyszerűbben kivitelezni: kézérintés. Ezzel van valami előtte és nem fut túl, fent tudom a figyelmét kellőképpen tartani.

Kedden egy közepes sétát tettünk - igen most aztán jól megaszondtam milyen hosszút - lényeg h picit valami bántotta a gyomrát: sok füvet evett és egy picit gázosodott. Ugyan nem tetszett, főleg a vasárnapi hasmenés után de úgy voltam vele, hogy másnapra meglátjuk.
Végül is szerdán nem volt baja, sétáltunk egy erdőset Marleyékkal, annyi volt, hogy sok füvet evett, legalább is többet mint szokott mostanában. Ügyes volt amikor fotózgattam, még úgy is hogy közben néha Marley járt rajta keresztül.

Fülállás rulez a többi képen is :D

Szuperhold nézőben :D

Csütörtökön lusta voltam, de cserébe kaját rejtettem a tehéngumis játékba és azzal szórakozott, Egyetlen egyszer odahozta nekem, amúgy meg vagy bambán bámult rám, vagy eldöntötte, hogy majd ő a segítségem nélkül kiszedi. Kedves és legfőképp önálló döntés: tipikus agár.

Index ><

Pénteken aztán csőstül jött a baj. Úgy volt, hogy jönnek Marcsiék gyakorolni, de reggel telefonált anyum, hogy hát nem igazán a szokásához híven vett a kutya. Nem tulajdonítottam akkor neki nagy jelentőséget, futkosott és ugatgált kint, de azért megnéztem. Remegett és fel volt puffadva mint egy lufi, hasgörcsei voltak. Zsups nospát neki meg jártatás. 40 percen keresztül sétáltam vele fel alá, hátha javulni fog. Hát fű ment be más viszont nem volt. Eléggé meg voltam ijedve, telefonálgattam akinek lehetett és végül Marcsi bevitt a kórházba minket. Nem voltak sokan előttünk de azért vártunk eléggé hosszú ideig. Hunor közben kínlódott. Nem gyomorcsavar volt hála az égnek, mondjuk elvileg akkor be sem értünk volna. A doki szerint bélgyulladás, és az előző esti reszelt alma amit kapott szerintem megállt a gyomrában és gázt képzett. Kapott két szurit, megmérték a lázát, megtapizták.
Szombat vasárnap még vissza kellett mennünk.
Hazafelé felvettük Amyt és Erzsikét meg Kacsát. Hunort itthon kiraktam az udvarra, és néztem, hogy a többiek hogy haladnak. Kacsáéknak segítettem egy-két rávezetéssel, Amy ügyeskedett.
Hunor agonizált, kicsit nehezen hagytam ott suliba menet, de mire hazaértem valamivel jobban volt, vacsit már jobban evett és reggelit is.

Szombaton doki előtt elvittem sétálni egy rövid körre, de nem volt hasmenése, pedig a doki eléggé mondta h jaj hát hígnak tűnik a széklete / belenyúlt hátulról/ viszont egyáltalán nem volt az, másnapra a puffadás is lement. A kórházba megint leéltük a fél életünket, Hunor kinézett magának egy a fejénél is nagyobb gumi csikóhalat ami sípolt, de őt nem a síp érdekelte, hanem ha fújtatott (???)
Másik doki volt, akitől megkérdeztük, hogy ugyan már milyen injekciót kapott a kutya előző nap, mert azt elfelejtették közölni: antibiotikum és szteroid.... SZTEROID??? komolyan mondom zihher, ha tudom nem engedem beadni. A dokinak sem tetszett, ő mondta, hogy nem azt ad, hanem bélmozgás serkentőt...hát nem sokkal logikusabb? Ahh mind1. Kaptunk három csomi denta-stick-et az ebzeteknek és rövidke beszélgetés után távoztunk.

A kunyizás...az megy

Bundi off leash :D

Vasárnap szintén elmentem doki előtt vele egy sétára, dokinál megint fél életünk leéltük, és a pénteki volt. Hagytuk a szteroid kérdést, beadta és távoztunk. Nem szeretnék nyilatkozni a végösszegről, de jó lesz, ha Hunor végre talál magának egy aranybányát, ne mintha amúgy nem rá ment volna amúgy is a pénz, csak nem ilyen formában gondoltam.
Aztán jött a hívás hazaérkezés után Emőkétől, hogy akkor jönnének egy sétára. Először nem igazán rajongtam az ötletért, de lévén hogy vészesen közeledik a tél, addig kell menni, amíg jó idő van és nem fagy a föld. Tehát jött Emőke és Joy és Krisztián: Füles, Sári és Kála társaságában. Elmentünk a gyümölcsösbe ahol némi fotózás után mindenki eléggé pünnyedt volt: ki-ki ásatásokat végzett, Hunor csak kocogott jobbra-ballra, magától odajött lejelentkezni O.o.
Sári persze hiperaktív volt. Miután összeszedtük a létező összes ökörnyálat némi séta keretében a naplementében, egészen extra sötétedésig beszélgettünk. Találkoztunk Belizárral a roti kölyökkel is. Joy bunkó volt, Hunort nagy ívben nem érdekelte, hogy ott piszkálja szerencsétlen, hogy játszanak ><.

Huni fotózni tanul Emőkétől :D

Szóval összességében jó volt. Hunor már teljesen jól volt, kicsit talán nyomott, de azt betudtam az ab-nek. Most egy darabig diéta, nem kap semmi extrát a kajájába, aztán majd meglátjuk. Az a fura, hogy úgy amúgy mostanában kapott almát, de egyszer sem cseszte meg a gyomrát...szóval rejtély.
Lényeg, hogy rendbe jött. Kopp-kopp...

__________

Hy Guys!
So this week was a little bit busy - but nowadays every week is busy :D - but it could have been better.
Start off with Monday: we practised a little bit in the neighbooring field. Some longer distance trick and one part of the routine. I figured out that: if I ask hand-touch I could handle him better, and he won't run off.
On the next day we went on a walk: overally he was well but he ate more grass than he uses to, and his stomach was a bit upset too.
On Wednesday he was absolutely well, we went on a walk with Marley in the forest. Hunor was really good: i took some pictures of him, and he didn't moved when Marley just ran around him.
On the following day I was a bit lasy, so I just put some treats on his toy to exercise his mind. He once fentched it, but expect that one time he just looked at me with big eyes, or decided that he could eat out the treats of the toy. Kind...and kind of greyhounish ><
On Friday came the disaster. My mother told me, that Hunor was kind of picky with his breakfast. I thought, that its not really a big deal, cause he barked at the fence so he is in good condicion. But i went out and he was not. He trembled and his stomach blown up. I gave him medicine and walked with him for 40 minutes while calling everyone. Marcsi brought us to the hospital. Hunot got to injections and in the next two days too. On saturday he was better, and on sunday too.
On sunday Emőke and Krisztián came, we went to the fruit garden. After a few pictures everyone just wondered around expect Sári, she was really active. We walked a little bit in the sunset, and talked till its got completely dark. It was a good gathering, i really enjoyed it :)
On friday Marcsi and Amy and Erzsike and Kacsa came too, I let Hunor rest in the garden, while I watched how the dogs doing. I helped a little bit with Kacsa  and Amy was good.