Ilyen volt 2014

Sziasztok!
Hát elérkezett a pillanat a szokásos év végi összegző és jövő évi tervezet blogbejegyzéshez. Eléggé érdekesen alakult a 2014 számunkra, de aki nem követett annak kezdeném az elejéről a fontosabb fordulópontokat megemlítve.
Szóval ugye év elején egészen májusig küzdöttünk egy hurutos bélgyulladással, jártunk állatorvosról-állatorvosra, illetve neten is felvettem a kapcsolatot Tündével. Vérképek,, vizsgálatok, antibiotikumos kezelések, féreghajtás minden volt itt, Hunor persze nem hízott, csak fogyott, és csak nem akart rendbe jönni. Legtöbb segítséget Tündétől és Csillától kaptuk amiért elmondhatatlanul hálás vagyok de tényleg. Áttértünk főtt – nem nyers – etetésre, azt adtuk neki amit Tünde mondott és szépen elmúlott neki a mizériája. Hogy az Aptus dologtól amit adtunk neki, a főzéstől vagy a féreghajtástól, azt a mai napig nem tudom, de elmúlt. Azóta sem eszik tápot, maximum ha jutalomfalatként használok. Csirke allergiás lett és a máj értékei nem voltak a legjobbak, de rendbejött szépen lassan. Olyan lassan, hogy körülbelül augusztusra hagyta abba az eszeveszett falást és kezdett el normális tempóban enni. A hízással még mindig hadilábon állunk de rengeteg energiája van, a szőre csillog, jókedvű.

Még mondom a rosszat aztán jön a jó is :D Idén sem maradhatott el az összevarratás. Mint egy zseb úgy volt lenyílva egyik nap augusztus vége felé a lábán a bőr. Sajnos a heg örökké látszani fog, és lassan jött rendbe de agárbőr beforr. 

Történtek velünk nagyobb és jobb dolgok is ebben az évben. Először lehetőségem volt a FeHoVa vadász színpadán fellépni az Országos Agarász Egyesülettel, ahol nem a legideálisabb körülmények közt is szépen helyt állt Mr. Feltűnési Viszketeg. Onnatól kezdve tudom lényegében, hogy bízhatok benne, nem fog elfordulni és azt mondani, hogy nem csinálom. Szereti, szereti a közönséget és a sok simit.
Itt találkoztunk először Zsófival és Dáviddal és teljesen megfertőztük őket az agarakkal, találkoztunk Vikiékkel (Morgan, Fido) találkoztam Andreával (Pannon-Orientál Ábel) és még sok mindenkivel akivel addig még egyszer sem, csak netről ismertük egymást

Tavaszköszöntő Agility kupa során végre személyesen is találkoztunk Anitával (CFD) és Rozival (CFD) egy jó kis versenyke és nap keretein belül. Nem sokkal rá elkezdtünk járni agilityre Anetthoz és bár agility karrierrünk megint rövidre sikerült, hisz alig voltunk pár edzésen, Hunor egy pálya után nem unta meg az agyát és hagyott ott. Pozitívum volt, amikor rakétákat gyújtott és elszállt, vagy amikor teljesen jól lehetett irányítani. Élvezte és ez volt a lényeg. 

Májusban részt vettünk életünk első Dog Dancing versenyén Győrben, ahol hobby kategóriában indultunk. Ide is „velünk tartott” Zsófi illetve itt is sok olyan emberrel találkoztam, akivel addig csak neten vagy még ott sem ismertük egymást. Kissé furcsa volt de mindenképp jó értelemben furcsa. 

Nyáron ellátogattak hozzánk Zsófiék, és bár az idő nem feltétlenül kedvezett remek időt töltöttünk velük. Sokfelé jártunk Marleyékkal, felfedeztünk új helyeket és megismerkedtünk Emőkéékkel is a környékbeli kutyások csoportja jóvoltából, s mint láthatjátok azóta is összejárunk. 

Második versenyünk és az első hivatalos Ráckeve volt, ahol Huni megtette amit megkövetelt a haza, de így sem szerepeltünk túl fényesen, de legalább a mérce a továbbiakban nem volt magasra állítva. Itt még több emberrel ismerkedtünk meg és itt fertőztük meg Marcsit a sporttal. Kissé kamikáze akció volt az éjszakai verseny de hazaértünk és ez a lényeg. Rengeteget tanultam én is és rájöttem merre felé kell fejlődnöm.

Közben illetve utána jöttek a bemutatók: Falunap, Sárvár a vadásznapon, Sárvár a kutyás napon.
Falunapon ismételten nem a legmegfelelőbb körülmények között állt helyt laikus közönség előtt az agárgyerek és hihetetlenül büszke is voltam rá, a falubeliek meg nos…meglepődtek.
Vadásznap első alkalommal volt Sárváron és rendkívüli tömeg látogatott ki rá. Találkoztunk régen látott ismerősökkel, a bemutató a kutya részéről remek, az én részemről izgulós a technika részéről pedig kritikán alulira sikerült, de volt sikerünk. Futhattak is az ebzetek – amit én már nagyon vártam – Hunor megtanult fordulni és nem szállt el még a mikronyi pályán sem, és ismét csak új ismeretségeket kötöttünk a Magyra Agár Hagyományörség „személyében” .
Kutyás napon nem vártként jött a bemutató, de Huni ismét csak remekelt és nagy nagy sikere volt. Remek nap volt, versenyekkel, élményekkel, új emberekkel és kutyákkal együtt. Elhoztuk a Legszebb Magyar Fajtának járó vándorkupát is és mindennel együtt egy nagyon jó napot tudhattunk magunk mögött Marcsiékkal és a többiekkel.

Fekete István Állatvédő Egyesület kutyás napján is részt vettünk, illetve egy szűk körű bemutatót tartottunk az Állatvédők Vasi Egyesületének örökbefogadó napján. Itt letáncolva először a vadonat új kűrünket. Bár a macskák miatt egyik sem sikerült zökkenő mentesre, Hunor fejlődött rengeteget, minden elfogultság nélkül állíthatom.

November közepén ellátogattunk pestre Zsófiékhoz, ahol egy remek hétvégét töltöttünk, ebben az évben az egyik legjobbat. A hősök terén való trükközés sok embert vonzott, Hunor egész idő alatt – szinte – mintakutyaként viselkedett, a különböző tömegközlekedési eszközökön való utazással pedig még meg is lepett.

November végén életünk első külföldi és második hivatalos versenyére utaztunk Bécsbe ami számomra lekörözte még a fehovát is. Minden csúszás, ring probléma, hangosítási hiba ellenére nekem ez volt A nagybetüs nap. Barátok, új ismerettségek, kutyák, vásár, verseny és egy remekül sikerült kűr – hála persze Huninak. A mi csoportunkba megcsíptük a negyedik helyet életünk első továbblépő pontjával minden képzeletemet felülmúlva egy nagyon népes mezőnyben. Az egész magyar csapat remekül szerepelt és nem bántam meg, hogy bevállaltam ezt a versenyt.

Decemberben megtartottunk az eddigi legnagyobb kutyás túránkat 16 kutyával és úgy tűnik egy nagyon jó banda kerekedett így év végére aktív kutyásokból. Van saját kis dog dancing csapatunk, és nagy tervekkel várjuk mindannyian a jövő évet. 

Fotózás terén sem voltam rest, rengeteg segítséget kapok Zsófitól, Dávidtól és Emőkétől.

Hunor ezalatt az év alatt rengeteget fejlődött. Nagyobb a tolerancia küszöbe más kutyák felé, és bár még mindig nem játszik néha a remény szikrája azért fellobban. Motivált, imádja a közönséget és az embereket. Minden ingerre jól reagál – ha az nem macska – és minden további agár köcsögsége ellenére, nem tudom hangsúlyozni mennyit fejlődött.
A mélypontok ellenére remek és eseménydús évet zártunk, remek banda jött össze a környéken és alig várom a további „kalandokat”. Ez a kezdetek éve volt.

Jövő évi terveink még gyerekcipőben járnak. Első versenyünk, ha minden jól alakul a Valentin Napi dog-dancing kupa lesz, aztán pedig Május elején az OB és persze Ráckeve is tuti. Valentinin már Marcsi is indul Amyvel. Szeretnék ismét fellépni a FeHoVa-n de mint ebben az évben kiderült, ez eléggé last minut fog kiderülni. Természetesen jövőre is Sárvári kutyás nap, Falunap illetve Vadásznap, ha a lehetőségek adottak akkor a vasi és a zalai is. Szeretnék Göllére a Magyar agaras találkozóra eljutni.
Tavasszal ha minden igaz ellátogat hozzánk pár távolabbi ismerős, de erről még nem rántom le jobban a leplet, illetve sok sok közös túrát remélek Joyékkal, Marleyékkal és Amyékkel, no meg a többiekkel. Remélem 2015. még sikeresebb lesz mint 2014.

__________________________________________________

Hy Everyone
So this is the end of this year. Time flies huh? Anyway this is my first english sum up from the year. This year I started to write my blog in english even if it’s not always correct :D
First of all at the beginning of this year Hunor had a really bad illness. He always had diaorrhea and got skinnier and skinnier than he was. We went from doctor to doctor but they couldn’t tell whats his problem. That time one of my friends offered a doctor. Her name is Tünde and she helped us a lot! With some medicine and with different kind of feeding he soon got well . He now has a lot of energy, a shiny fur even if gaining weight is still a problem for him. I cook him, and he only gets normal dog food if i use it for treat.
Before starting to tell the good parts, one more negative thing: he got a big injury in the end of august wich will never disappear unfortunately, but he healed pretty fast.
But this year was – in overall – AMAZING. We got an opportunity to make a display in FeHoVa ( weapon, finshing and hunting exibition) with the OAE. Hunor did such a great job and we met a lot of people and dog in person. There we also met, Zsófi and Dávid, for the first time and they really fall in love with the greyhounds and Hunor too.
In the Spring Greeting Agility Competition we met Anita (ColorFunDogs) and Rozi (ColorFunDogs), it was a great day and a great competition and we started doing agility with Anett our new trainer. It was a short time but Hunor enjoyed it, he had speed and sometimes I couldn’t even controll him wich is good in his aspect.
In May we went to our first dog dancing competition in Győr in hobby class. Zsófi also came „with us” and there we also met a lot of people in person. It was a little bit weird but in a good way.
During the summer Zsófi and Dávid visited us and we had a great time even if the weather wasn’t the best. We went on a lot of trips and walks with Marley and Ricsi and also get to know Emőke and the others.
Next was our first official competition in Ráckeve. Huni did a great job but we weren’t at our best. I learnd a lot from it but we had a great time, Marcsi became intrested in the sport and we arrived home safe and sound.
During the time we had some displays: in the village day and two in sárvár.
The Hunting day was great, Hunor could run and he now can turn wich is really good. Despite of the technical issues we did a display too. We get to know new people and met our old friends too.
Next in sárvár we had a subben display and attended to a beauty contest where Hunor won the most beautiful Hungarian breed title.
And we also attended two Animal Rescue „day”.
In the middle of November we went to Zsófi and Dávid to Budapest. Hunor was absolutely the best. He was great in the train and in the other vechiles. A lot of people saw us on the Heroes square where we did some tricks. It was one of my best weekends in this year.
Then came The Day. We went to Vienna to attend to our first foreign and indoor competition and second official. It was the best day despite of every technical and ring issues. Hunor couldn’t have been better and we got 4th place! I was really amazed and really happy. The whole fair was amazing, i was like a kid in the toyshop. Shops, dogs, new people, friends, and everyone did a great job!
In december we did this years biggest dog walk with 16 dogs and a lot of friends. Looks like a great gang came together this year and we look forward to the next year with tons of plans.
Hunor is getting better and better. He still don’t really play with other dogs but sometimes i can see a sparkle of hope. He is motivated, and tolerates more other dogs. With all of his stubborness  he developed.
We had our ups and downs but in overall it was a really great year, the year of beginnings.
Our plans for 2015
First is the Valentine Dog Dancing cup ( 1st class and trick competition) where Amy and Marcsi will attend in hobby class for the first time, then hopefully the OB ( class 1 or hobby ) and Ráckeve for sure.
Hopefully I can do a display in the FeHoVa, but we will see. I also want to do displays at least at the village day and Sárvár. I also want to attend to the Hunting day in Zala and in Vas too and I want to go to the Hungarian Greyhound meetup too in Gölle.
In Spring a few people will visit us from far away and hopefully we do a lot of trips with Emőke, Joy, Ricsi, Marley, Marcsi, Amy and the other bubbies.
I hope 2015 will be even better and more successfull than 2014.

A jó munka jutalma

Sziasztok!
Az idejét nem tudom, hogy mikor jöttem olyan bloggal amikor nem épp hatvanmillió történést írtam le hol részletesebben hol kevésbé, mondjuk mostanában össze-vissza is csúszkáltam a bejegyzésekkel de most jön a "téli pihi" és trükktanulás időszaka egészen februárig. Igazából ez az első tél, hogy az a kifejezés, hogy pihi eléggé túlzásnak bizonyul. Alig ment le a Bécsi verseny, már beneveztem Február 14.-én tartandó Valentin Napi Dog-Dancing kupára melynek Szigethalom ad otthont. Benti rendezvény lesz és Hivatalos egy mellett - azért vártam meg a Bécsi versenyt, hogy menjek-e hivatalosban vagy lépjek egyet vissza hobbiba, de végül is ment úgy, hogy maradhatunk Hivatalosnál, de mindenképp fogok jövőre megint egyszer hobbizni - Trükk haladóban is indulok, mert ha van trükkverseny akkor azt nem hagyjuk ki. Ennek oly egyszerű okai vannak, hogy aztmondja: második bekapcsolásra mindig jobban teljesít a kutya, kérdés, hogy trükk előbb lesz-e avagy később, de még ha Ráckevén nem is látszott, egyre jobban szembetűnik a jótékony hatás, ha egy picit előtte megdolgoztatom két-három trükkel, továbbá vannak olyan trükkjeink, amiket valószínűleg nem nagyon fogok kűrbe belerakni, de azért jó ha legalább "hasznukat vesszük" legyen már értelme például a két hónapos bólogatás tanulásnak, ajaj az aztán szenvedés volt.
Egyébként a héten közbe-közbe kapott szabadnapokat. Természetesen a vasárnap az abszolút eltevés jegyében telt, hadd pihenje ki a fáradalmait. Nem mondanám el napról napra az egész hetet, mert egy részről nem emlékszem, más részről halál unalom lenne.
Legyen annyi elég, aztán rátérek a lényegre, hogy mentünk sétálni amikor az idő engedte: hol kisebb hol nagyobb köröcskére, de mindig csak betonon mert egy részről elsüllyedünk a mocsárban, más részről meg az erdőben rengeteg a vad, és szeretném magam és a kutyát is megkímélni, a vadak riogatásáról már nem is beszélve, mert akkor aztán zeng az erdő. Szerencsére még sétához nem kell a kabátja, és igyekszem tempósan menni de az idő nem igazán kedvez egyéb edzésformáknak: nem szeretek sárszörfölni...

Egyébként meg gyakoroltunk, kimondottan egyenlőre nem jut eszembe, hogy mit szerettem volna még verseny előtt javítani a kutyán, de gyakoroltunk nagyjából mindent. Igazából a hozzáállása az amivel fogalmam sincs mi történt, de nem keresem az okokat, a lényeg, hogy JÓ így nagy betűvel de mondhatnám, hogy NAGYON JÓ. El sem hittem maikor először elővettem és csóvált, és tapadt, az én nem tapadós kutyám úgy tapadt, hogy fú. Felajánlott dolgokat mr. világlustája meg ilyenek. Igazából gyorsan rövidre is zártam, mert na, ezt így meg kell tartani. A sajtos-sonkás jutalomfalat amit vettünk remekül beválik mint jackpot: közben is egyszer-egyszer illetve a legvégére is általában azt hagyok. A passage alakulgat, de keveset gyakoroljuk mert most a bicegéssel együtt egy kis kavar van a fejében.
Voltak itt Marcsiék is gyakorolni, azaz Marcsi és Amy és Erzsike is Kacsával és Casperrel. Elmentünk egy kicsit arrébb a saját telkünktől, mert ott Amy igen dekoncentrált. Egyébként viszonylag jól ment, még mindig eléggé röviden tud egyhuzamban koncentrálni, de már lehet vele rövidebb feladatsorokat elmászkálás nélkül végezni. Casper trükktára nő, elég sokáig is figyel és fel is lehet picit gyorsítani de alapvetően olyan kis ráérőske mint mondjuk Hunor, ami nem baj :D Kacsa általában féltékenységből figyel és dolgozik de akkor eléggé odarakja magát és akár jól szinkronban is vannak Casperrel. A szitáló eső miatt Hunin kabi volt, de például a lábon átugrást megcsinálta végre normálisan és rám figyelt maikor kértem mert ment egy macska: az sem tántorította el, hogy Amy viszont észrevette és hisztizett. Ami azért nála a nagyon nagyon jó kategória de nem dicsérem agyon - bár már megtettem - mert még a végén a fejébe száll
Ma azaz vasárnap is behívtam gyakorolni, és egy kinyalatásra váró tejfölös dobozzal jól meg lehetett pörgetni :D miket nem találok ami motiválhatja. Egyébként alakul a mellettem oldalazás is, bár még nem felé, hanem ellenkező irányba de jön velem. Szemben velem is kezd a másik irányba egy-egy lépést menni illetve új módszert találtam a hátrafelé lábszlalomra: beültetem lábhoz, hátra rakom az egyik lábom és be "back up"-oltatom. Ez egyik irányba egyenlőre okésnak tűnik, a másikat kell majd kitalálni.

A héten megcsináltam az első Karácsonyi és az első és egyetlen mikulásos fotózást is. Jönnek az ünnepek sűrűsödnek a tematikus fotózások. Alapvetően rengeteg időt vett el a világítás "megszervezése" két helyen próbálkoztam ezúttal: a konyhában és a szokásos helyen. Ez előbbi olyan szempontból volt bibis, hogy még hosszabbítóval is messze volt a konnektor, meg némi technikai probléma is alakult az égőkkel. Huni a legügyesebb persze a sonkás-sajtos jutival volt, de nem lehet mindig azt adni, így csak motivációnak volt néha ott, mert keményre meg úgy egyáltalán a kushadás tartósan nehezen ment. Minél inkább kértem tőle, annál jobban összekeveredett de végül is sikerült lövöldözni. De amúgy tényleg mindent amit nagyjából szerettem volna véghez vittünk és még a szemébe se kellett vakuznom :D

Colorfundogs eheti játék feladat 

________________________________

Hy everyone! So it has been a long time since i brought you a blog without telling you that lot of things that happenned with us during the week but after the Vienna canine freestyle competition, finally its time for the "winter rest" and trick training. This is the first winter ever where the "rest" is not the best word. Soon after the competition I sent my entry to the Valentine Dog Dancing Cup.  We will compete in Official class 1 and trickdog advanced. I wanted to wait till the DDI Vienna cause my entry in the official class depended on it. If we were bad at Vienna than I would go for a hobby. And trickdog is because i have several trick that I think im not going to put in any routine, but i could show in the trickdog competition.
So after I let Hunor rest on sunday, he was really awesome. He was well concentrated, motivated and he enjoyed working with me. I was really happy to see this. I cant remenber exactlywitch trick i wanted to correct, but we practised almost every trick we have. The special treat witch i bougth at the fair is a really good jackpot for him.
His sidewalk is developing to the other direction too and next to me. i started to teach the backwards slalom differently and i only practise the passage a little bit cause he is a bit confused between it and the limping.
Amy, Kacsa and Casper also came for little practise. Amy still can't really concentrate for a lot of time without going around and sniffing, but Marcsi can do some trick after another with her. Casper is a little bit slow but thats his speed, but he is learning really fast and he now knows quite a lot of tricks. Kacsa is still Kacsa but he work good when he is jelaous. Hunor was also good, he jumped over my leg first time normally.
I also did my first christmas and santa shoot. I had a few issues with the lighting but Hunor was a good boy even if he did not wanted to lay his head down to the gound. After telling him several times he got confused but I could do some shots, but expect this, he did a good job.

Dog Dancing verseny Bécs

Sziasztok!
Hetekig tartó izgatottság és különféle közbejövő problémák után végre elérkezett az a hétvége, amire vártam már hosszú ideje. Második hivatalos verseny, első beltéri, első külföldi de mindent el kell valahol kezdeni :D
Végül is a ruhám úgy ahogy összeállt, némi változtatások után, végül is eldöntöttem, hogy melyik nyakörvet adom Hunorra és végül is minden nagyjából összeállt. Hunor kedve és formája pont megfelelően jött ki. Illetve úgy tűnik bevált, hogy nem tettem el a hétre hanem minden sétán - péntek kivételével - két percecskét gyakoroltunk, többnyire csak zsebben kajával. Tehát úgy kapcsoltam be, hogy nem a kezembe volt a kaja, kértem tőle pár trükköt és utána kapott ergo előre nem is tudta, hogy van nálam juti.
Pénteken még átbeszéltük Marcsival a kűrömet és az ő alakuló kűrjüket, Hunort nem vettem elő, Amy meg eléggé Amy volt :D
Szombaton reggel hétkor jöttünk el itthonról, fél nyolckor találkoztunk Kőszegen Marcsiékkal és Emőkéékkel a két másik autóval. Jött még persze Erzsike, Laura és Kriszti, Marcsi testvére, Emőkéék és Krisztián. Kutyák csak Joy, Süti, Sári és Hunor voltak.
Bécs előttig nagyjából minden gördülékenyen ment de a négysávos autópálya gyilkos volt, anyukám nincs hozzászokva az autópályákhoz de végül is odataláltunk a parkoló házhoz a Messe mellett. Kb 5 percre de gyalog ott volt a csarnok. Becsekoltunk, bejelentkeztünk a dog dancing ringnél aztán összefutottunk a közben elkeveredett többiekkel.
Lepakoltunk a ring mellett, mindenkit üdvözöltünk aztán császkáltunk, és végül is ebből ált az egész nap. Császkálás - ring- császkálás - ring. Elképzelhetetlen mennyiségű árus volt, a legnagyobb rész kutyás volt, de voltak a rágcsálóktól elkezdve a szamáron és a libán át, a halakon keresztül a macskákig minden. A legtöbb tápárusnál kedvezmények voltak, osztogattak ingyen kedvcsináló jutalmakat, mérhetetlen mennyiségű felszerelés, kutyajáték mindenféle ágazathoz a vadászkutyákon át a hobbyig. Nyalánkságok kutyáknak és embereknek egyaránt.
Ami a versenyt illeti hááát mondhatjuk, nem voltak a helyzet magaslatán, az egyik hangfal full sistergett, sokak zenéjét alig lehetett hallani, a ringhez nagyon közel ültek az emberek és a ring széle....sörpadok letakarva. Hát tudjátok mekkorák azok...meg mekkora Hunor.
Némi csúszással de elkezdődött az egész. Szép lassan átöltöztem és mivel ketten sajnos nem jöttek el előttünk, valamivel előbbre kerültem. Sík ideg voltam, Hunor meg csak döfködött a nagy orrával, hogy simizzem már. - jah egyébként egy picit egy nagyobb üres placcon bekapcsoltam előtte jó fél órával - Hát szép lassan sorra kerültünk, beizzítottam azzal, hogy megmutattam neki, van egy darab langalló amit megkaphat a végén, majd leadtam anyámnak. Bementünk, gyors felálltunk és kezdtünk.
Nos a többit már láthatjátok ebben a vidiben:


Az hogy élvezte és hogy én bepánikoltam az nem kifejezés :D. Japp az az elfutás abszolúte az ő kis agyacskájából pattant ki mert úúú emberek és őt nézik. De a köcsögségénél az egoja nagyobb volt és szerencsére sikerült visszahoznom - köszönhetően szerintem annak a pár agility edzésnek - és utána mérhetetlen lelkesedéssel bár picit pontatlanul vetette be magát mindenbe. Bíztam benne annyira, hogy én is valamennyire oda tudtam figyelni a mozdulataimra. Ő pedig végig csóvált pedig szinte sose szokott. Az abszolúte kritikus pontot mint az oldalazás is gyönyörűen végrehajtotta. A lezárásnál pedig még le is kushadt szóval nagy dicséret a ringbejáró hülyegyereknek :D
Simán kiugorhatott volna a ringből, de nem tette, ettől függetlenül a körülmények azért megzavartak pár kutyát és párost.

Ezek után természetesen már felszabadultan vetettem bele magam a vásár hangulatába és a beszélgetésbe úgy nagyjából mindenkivel. Eddigre anyám már két hatalmas táskával tért vissza, én beszereztem egy jutitartót, vettünk jutalomfalatot. Marcsi végre talált magának ledes nyakörvet, és utána a fél magyar csapat megrohamozta az árust :D, Volt dock diving, egy ring amiben különféle munkakutya bemutatók voltak, egy main kutyákat vezetgettek fel, szóval az egész hatalmas és szerintem mégsem zsúfolt volt. Végigjártunk mindent, találkoztunk két galgoval *-*
Hunor végig példásan viselkedett még a végén sem volt olyan extrém mértékig zsémbes mint szokott, egy bordertől ijedt meg - akivel amúgy kb egy óráig egymással szembe feküdtek, csak elmentek és hirtelen a háta mögül jöttek vissza - Nitrora is csak morgott amikor feküdt és a belga jött megszagolni, a puli utálatát is félretette Nomáddal nem foglalkozott. Szóval rengeteget fejlődött de persze mindenkihez ment simiért akit meglátott.

Totál kidőltünk már amikor jött az eredményhirdetés. Én minden idegszálammal figyelek, Hunor meg elterül mint hortobágyon a furulyaszó.... Hatalmas izgalmak közepette. Mondják a helyezetteket. Én pedig gondolom, hogy hátrébb voltam biztos, mint ahogy elkezdték sorolni, de végül is mindenki kap ajándékcsomit. Hatodik, ötödik helyezettet is szólítják majd hallom a nevem. Hát alig hittem el. Negyedikek lettünk!!!! Abszolúte túlszárnyaltuk mindent amit kitűztem magam elé: a legjobb formánkat hoztunk és előző versenyhez képest hatalmasat léptünk előre, főleg szerintem Hunornak köszönhetően. Szóval Hunor negyedik LETT :D 85,44 %-al még szintlépő pontot is kaptunk. Az első helyezett 474 ponttal rendelkezett mi pedig 405 pontot értünk el. Az első helyezett egy duck tolling retriever lett egyébként.
A rekord számú nevező miatt a mi osztályunk két feléé lett osztva, a másik csoport pedig nagyon szoros eredményeket produkált, kiváncsi leszek a pontokra, remélhetőleg felteszik őket.
Az eredményhirdetés után csoportképeztünk, mindenkivel majd csak a magyarokkal, aztán elköszönés és mindenkinek gratulálás, amit itt is szeretnék megtenni: MINDENKINEK GRATULA!!! Szóval elindultunk hazafelé.
Egy lejáró eltévesztésének jóvoltából végig a négy sávos forgalmas csudán jöttünk a ködesőben de végül is épségben hazaértünk. Hunor teljesen ki volt ütve, de mi is. Mindenki épségben hazaért hála az égnek.
Szóval a verseny nem legmegfelelőbb körülményitől eltekintve én és szerintem Hunor is rendkívül élveztük az egészet. Olyan voltam mint egy kisgyerek a játszótéren, Hunor meg a ringben :D. nagyon örülök, hogy ennyire lelkes volt és szerette amit csinál. Rengeteg munkánk van benne, és én abszolute elégedett vagyok ezzel a helyezéssel. 10-es szerencseszám.

Több kép:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.587756671329353.1073741863.520316134740074&type=1
és
---------------------------------

______________________________________________________________

Hy Guys
So the long awaited weekend came. After weeks of excitement and problems we finally came together. My dress was almost complete, Hunors form was perfect and everything turned out good.
I practised with him during the week, but only for 2 or 5 minutes and without him knowing that i have food with me. This method was really good and i was glad.
On Friday Me and Marcsi practised our routines without the dogs. She has an almost finished routine and on the next competition she and Amy will attend in hobby class and beginner trick dog.
On saturday we began our journey at 7Am, and we met the others in Kőszeg at half past seven.
Till Vienna it was good but that highway with 4 lines was absolutely a nightmare, but we arrived to the parkhause safe and sound. About two minutes by foot, there was that big building where the whole "fair" was held. After the check in and after i registered to the competition we went around a little bit. It was a really big event with lot of monger and with three rings where you could watch different kind of displays. There was a lot of people but in my opinion there was no crowd.
So the competition: there were some issues with the loudspeaker, the rings corner was so tiny and the people sat so close to it. It confused some dogs and pairs too.
We were in the first class and the first group. I was really nervous but Hunor was calm as always. I showed him that i have really delicious treat with me, that he can eat after it.
So we went to the ring, stood in position and than we started and as you can see in the video, he really enjoyed it even if i was shocked when he began to run around the ring. Hopefully because of that few agility training we had, i could bring him back and he was really happy to do the tricks. He was fast but he made some mistakes. I believed in him, so i could concentrate on my own movements a little bit. And so we made it.
Emőke made some really good shots there,
After it I could go around the fair with Marcsi and the others. There were a lot of kind of animals, dock diving, treats, harnesses, toys and everything you could imagine. There were some really good deals too. I bought a treat bag, treats for Hunor, my mother bought a t-shirt, and two big bags with lot of things for the dogs.
Hunor was really friendly with almost every dog till the end, and this is a big step forward.
At the price giving ceremony he lay down and slept till we heard our names. It was a really big surprise that we got 4th place!!! I never imagined this, really its just amazing. Hunor really deserved this! Im so proud of him.
The whole hungarian team was great and after a photo with everyone and the gratulations, we went home. The weather was not the best but we arrived home :D
In overall we both had a great time there, and everyone too.

Szocializáció Budapesten

Sziasztok!
Igen tudom némileg el vagyok maradva a blogokkal, de sajnos bekövetkezett az amitől féltem: Hunor facebook oldala nyomán ellustultam blog írásilag. De mivel most egy kimerítő és eseménydús hétvégén vagyunk túl ezért nem is lenne jobb alaklom arra, hogy visszatérjek megint ide, hiszen ezt nem lehet fb-n elmesélni :D

Már jó ideje gyűjtögettem és pontosan tavasz óta terveztem, hogy felmegyek Pestre Zsófiékhoz. Sajnos mostanáig halasztódott a dolog de még Bécs előtt mindenképpen fel akartam menni, mert úgy éreztem egy túra és levegőváltozás kettesben jót fog tenni nekünk a megmérettetés előtt illetve már nagyon szerettem volna Zsófiékkal találkozni.
Így hát némi változtatás után - azaz, hogy eggyel többet alszok ott - Péntek reggel elkezdtem készülődni. Bepakoltam a maradék dolgokat és leugrottam egy 2 percre Hunival sétálni.
Az autóban eléggé izgatott volt, és jó időben felültünk jegyvásárlás után a vonatra. Elsőre kicsit nehézkesen ment a felszállás de utána már szépen csinálta. Leterítettem az ülésre a plédjét és vártunk. Szép lassan elhelyezkedett majd elindult a vonat 3 óra 20 perces útjára. Hunor feje végig az ölemben pihent kisebb változtatások mellett. Csak két helyet foglaltunk illetve a jegyellenőr se szólt be, csak figyelmeztetett, hogy elvileg 20 kg feletti kutya így nem utazhatna, de őt nem zavarja. Csak Veszprém után ült le velünk szembe ember de Huni nem igazán reagált rá. Mellettünk egy srác ült, aki már Szombathelyről velünk jött, és Huni nagyon szimpatizált vele, és az érzés kölcsönös volt :D.
Szóval Kelenföld előtt összeszedtem magam, és a kutyát miután a fiú nyakába akart ugrani az ülésről és vártuk, hogy beérjünk.
Zsófiékat hamar megtaláltuk leszállás után és egy kis kitérő után felszálltunk a villamosra. A szájzsákot utálta, de elviselte, mert a zörgő villamos jobban érdekelte. Nem mentünk vele sokat amikor leszálltunk és letettük a cuccaink Zsófiéknál majd megebédeltünk és sűrűn tartottuk vissza Hunit a lopkodástól.
Mivel Dávidnak születésnapja volt, egy kis meglepetéssel készültünk amit közösen találtunk ki Zsófival: Két napos "használati" kupont kapott Hunira amit úgy érzem ki is használt :D.
Mivel már elmúlt két óra is és hamar sötétedik, a tőlük nem messze eső Citadellához vettük utunkat. Itt még nem igazán mertem fotózáshoz levenni a pórázt, de aztán láttam, hogy rendben vagyunk és rövidebb időkre levettem róla. Fent  sokan fotózták, ahogy különböző helyeken pózol a háttérben Budapesttel. A nap nagy grapefruitként ment szép lassan lefelé.

A Citadella után megbeszéltünk egy találkozót Dórival, Melindával egy kis kutyafutiba ami full körbe volt kerítve. Zorró az agárka és Molly a dalmata jól elvoltak már maikor mi is odaértünk. Meglepetésre, Molly hatására Hunor is futkosott egy jót, meg játszott bár Zorró és az ő hörgős szabdalós játéka kicsit sok volt Huninak nem volt igazán konfliktus. Egy jó 50 percet beszélgettünk és néztük ahogy ölöndülnek a kutyák. Mr köcsög idővel normális lett. Molly bemutatta extra tapadós heelworkjét, és Hunor is tudott a futkosás után koncentrálni szóval nagyon jó volt, hogy össze tudtunk futni, még ha rövidke időre is. Este Huni szép lassan elhelyezkedett a párnáján és egy jó késői utolsó pisiltetés után eltettük magunkat másnapra.

Szombaton első lemenésre Dávid vitte le, igen nélkülem, igen odaadtam neki a kutyát :D. De ismeri már annyira, hogy ebből ne legyen baj. Huninak persze az volt a lényeg, hogy lemehessen.
Reggeli után a Hősök terére vettük az irányt. Most már csak akkor tettem rá a szájzsákot maikor nagyon muszáj volt, amúgy a nyakában lógott. Villamos után kis földalattira szálltunk majd ott is voltunk uticélunknál. A terve egy vidi forgatása volt, ezért elég sok időt töltöttünk el ott. Természetesen sokan fotózták, pláne maikor trükköztünk és egyszer csak odajött egy angol házaspár. /legalább is nekem annak tűntek/ hogy angol agár-e? Mondom magyar és vagy 10 percet beszélgettünk. Kicsit nehéz volt megérteni a kiejtésük de egy versenyzésből visszavonult 11 éves fekete kanuk van otthon - még képet is mutattak - aki nagyon lusta és lopós, de amúgy egészséges csak olyan kis darabos a mozgása. Kérdezték, Huni hogy került hozzánk, futtatom-e és persze sok simit is kapott a bujós feje.

Nem sokal később egy kerekesszékes csoport jött a térre. Egy férfi és egy lány aki már egy pár perce szemezett Hunorral odajöttek. Valószínűleg a férfi lehetett az idegen vezető, legalább is tudott magyarul, és megkérdezte, hogy a lány fotózkodhat-e a "szép kutyával" én persze beleegyeztem, meg is kérdeztük, hogy csak a kutyával akar-e és odanyomtam a kezébe a pórázt, Huninak meg megmondtam, hogy marad. Sajnos csak az ő gépével csináltunk képet neki, amit nagyon bánok. Komolyan egész megható volt, ahogy  - nagyjából egyébként korom beli - lány örült annak, hogy fotózkodhat a kutyával :D.
Forgatás közben is sokan nézték, volt komplett turista csoport is szóval nagy népszerűségnek örvendett. Viszont kajával ugyan de szépen dolgozott és elég tartósan az ő kis rövid agyához képest. Még a passage-t is megcsinálta pár lépésben, nem érdekelte se a tömeg, se a kocsik se a mögöttünk elszambázó kutya akit szabadon sétáltattak. Totál büszke voltam rá, talán túl jófej is volt.
A Hősök tere után ugyanis a városligetben fotóztunk és elkövettem azt a hibát, hogy egy pár pillanatig nem volt a fél szemem a kutyán. Azt hittem pórázra vettem, de nem és elindult a világba. Hát olyan adrenalin löketet rég kaptam. Szerencsére nem feltétlenül a parkoló és az autók irányába rohant, hanem először csak úgy bele a parkba, aztán egy kutyás társasághoz. Mivel vészhelyzet volt, és nem akartam megvárni, hogy öngyilkos legyen, utána futottunk Dáviddal. A kutyásoknak már messziről kiabáltam, hogy fogják meg, nem harap. Végül egy szintén agaras fogta meg így Huni épségben megúszta a kalandot és totálisan elégedett volt magával, még ha büntibe is lett rakva. Természetesen nem győztem hálálkodni a megfogójának.

A városligeti affér után Normafára vettük az irányt, ahol bővült a közlekedési eszközök változatossága ugyanis busszal mentünk oda, és fogaskerekűvel jöttünk vissza. Huni a buszon végig puncsolt.... de jól viselte, én már egy picit kevésbé. Normafán találkoztunk egyik ismerősükkel Katával és az óriás Yorkijával Leoval. Aki egy nagyon kis hiper és rendkívül gyors kutya. Egyébként sok kutya ovlt itt, találkoztunk két haláli aranyos Shiba Inuval akikkel még Huni is játszott volna Leo meg száguldott. Természetesen itt is fotózgattunk/ Zsófi fotózott mert szép lehullott levelek voltak, de pl Leorol szinte lehetetlen éles képet csinálni, tapasztalat. Hunor még nem volt teljesen kikészülve és vevő volt még pár fotóra, bár a kushadósokat picit nehezen hoztuk össze.
Normafa után egy fressnapfba vettük az irányt, mert csak egy konzervet vittem, és kellett még egyet venni. Elég sokat mentünk, mire odaértünk egyhez és Hunor már állva majdnem elaludt. A villamoson rengetegen voltak, de egy kedves hölgy átadta a helyét nekünk, hogy egy viszonylag sarokba be tudjunk menni, ahol nem tapossák el a kutyát, aki egyébként a tömeget nem de a nézelődést azt élvezte. Teljesen hozzászokott már a villamoshoz addigra.
A fressiből gyors megfordultunk és hazaestünk, bár Huni KO volt még párszor kaja közben vissza kellett a helyére küldeni mert buznyák volt de aztán elaludt és csak egy utolsó lemenetelig meg ugye a kajáig ébredt fel. Tudtunk tőle már enni is, késői ebédet is és palacsintát is, nem jött lopni.

Vasárnap reggel még mielőtt elindultunk volna leugrottunk a kicsi futiba, gyakoroltunk egy picit ott, meg kint is, találkoztunk egy pár kutyával, és sétáltunk egy kört. Összepakoltam és Huni amint meghallotta, hogy megyünk haza befeküdt az ajtóba, bár lehet h csak a készülődés miatt, mindenesetre rendkívül ari volt. Nem is én lettem volna, ha nem marad fent a szájzsákja, amiért Dávid a hős még visszafutott de minden gond nélkül elértük a vonatot. Könnyes búcsút vettünk vendéglátóinktól majd feltelepedtünk a vonatra. Hunor most ellenkezőleg helyezkedett el, a jegyellenőr még normálisabb volt mint az előző és szerencsére kevesen voltak. Kikötöttem a kutyát és még toalettre is el tudtam menni, nem kelt fel de 30 percet késtünk mert Veszprémnél álltunk egy csomót így majd 4 óra utazás után értünk haza. Hunor nagyon megörült anyukámnak, itthon meg csak szippogta az ismerős levegőt. Kapott kiadós kaját vacsira, a többiek meg nem győzték szagolgatni :D

Összességében rendkívül jól viselt úgy nagyjából mindent amin meglepődtem, kicsit arra számítottam, hogy jobban megszeppen, de nem így volt. Mindent érdeklődéssel figyelt, minden közlekedési eszközön nyugodtan utazott, minden emberrel és kutyával barátságos volt, szóval le a kalappal előtte. Jól sikerült a kirándulás, viszonylag jó időnk volt és a társaság verhetetlen volt ;) Ezúton is itt is megköszönném a meghívást Zsófinak és Dávidnak, és persze a dokumentációt/fotókat is, mert én főleg Hunor koordinálásával voltam elfoglalva :D

Több fotó: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.978897975460420.1073741840.940714059278812&type=3

________________________________________

Hy Guys!
Sorry for not writing a blog for so long, but I got lazy because of Hunor's Facebook profile. But this is the best time to go back to blog writing because we spent a really exciting weekend in Budapest.
I wanted to go there since spring so i collected my money for it. I wanted to visit Zsófi and Dávid before the Dog Dancing competition cause I thought that a little trip together would be good for us.
So after a little change - that I sleep one more night there - on Friday morning I started packing the last things, took Hunor for a short walk and then we went to the Train station. After buying our ticket we found our train and Hunor made himself confortable on the sit nex to me with his head on my lap, and he slept that way for 3 hours till we reached Budapest. He was really a good boy, I was surprised.
We found Zsófi and Dávid pretty easy and than we went to their home by tram. We ate lunch and went to the Citadella because its not far from their place. Zsófi took a lot of pictures and other people too when Hunor posed somewhere there and behind him in the fog you could saw Budapest.
After our little trip we met at a dog park with Dóri and Molly the dalmatian and Melinda and her rescue greyhound mix Zorro. Surprisingly Hunor played with both of them expecially with Molly cause Zorro was a bit too much for him. The dogs played about 50 minutes and i was happy to meet them even for this little time.
Hunor was pretty tired and he slept all night long.
Next day Dávid took Hunor for the first walk in the morning, cause it was his birthday and i gave him a coupon so he can "use" Hunor for two days. Then we headed to the Heroes Square in Budapest with different kind of vechiles. We wanted to record a video, so we did our tricks there. A lot of people stopped by, pat Hunor or made a photo with him. There was a russian girl in wheelchair and wanted to make a photo with Hunor. So I gave him Hunors leash and my boy was such a good one :D She was so happy with the "beautiful dog". Before that we met an english couple. They told me that they have a rescue grey at home, and we talked about 10 minutes. They were really kind :).
Than we went to the Park "Városliget" and Zsófi took some more photos. As Marcsi always says "One eye always on the dog". I made a mistake, and forget that Hunor is off leash...and he shoot off. I was really terrified cause next to the park there is a wide busy road. Fortunately he found some dogs to play with them and one of the dog owners grabbed him  - after I screamed - Thank GOD. And thanks for the grabbing, i was soo soo thankful. Fotunately Hunor was right and nothing bad hapenned.
After that we went to Normafa by bus and met Leo the Yorshire and Kata, Leo is a really fast dog, i couldn't even take a picture of him. We also met three Shiba Inus and other dogs, and shoot some more pictures.
In the end of the day we were really tired, after a Fressnapf visit - I had to buy a can for Hunor - he even fall aslepp on the tram.
On sunday we went to the park next to Zsófis place and practised a little bit before we went to the railway station. The trip was about 4 hours back, cause the train was late... but Hunor didn't cared...he slept well.
In overall I'm so proud of him!!! He was absolutely magnificent: courious, calm, opened, playfull, weel behaving - expect the run off -.
More pictures: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.978897975460420.1073741840.940714059278812&type=3

Csapatostul

Sziasztok!
A múlt héten két nagyon összeröffenésen kívül nem sok minden esett meg velünk. Némileg lusta is voltam illetve az időjárás sem volt épp a legideálisabb. Ugye nyilván gyakoroltunk, főleg a kaja nélküliségre dolgoztam rá a kertben továbbra is, még nem éreztem késznek arra, hogy kivigyem a füvesre vagy akárhova.
Aztán csütörtök helyett pénteken először Emőke és Krisztián értek oda szám szerint hat darab kutyadékkal: Joy, Süti és Zazi, továbbá Kála, Sári és Füles. Mivel a többieket egy órával későbbre vártam, ezért úgy döntöttünk elmegyünk a nagy füves felé, hisz Krisztián is csak egyszer volt arra Emőkének pedig még egyáltalán nem is mutattam. Mivel tudtam, hogy Krisztián úgy se fog békén hagyni, amíg Hunort el nem engedem, így tettünk egy próbát erre: előtte szépen figyelt, azzal nem volt gond de amit mondtam neki, hogy "mehetsz" full vágtában kilőtt és többet nem is láttam. Na jó ez még viccnek is rossz de egy jó 20 percig felszívódott a hülyegyerek. Mi addig sétáltunk, én agyvérzést kaptam, Krisztián pedig mondogatta, hogy vissza fog jönni. Emőke fotókat lövöldözött, a kutyákok pedig játszottak. Aztán végül is Hunor meghunyászkodva előkerült, különösebb sérülés nélkül - hála az égnek. Két tapasztalt kutyás tanácsaira hagyatkozva legelső alkalom volt, hogy nem dicsértem meg. Mind a kettejük így tanította a behívást: ha elmegy úgy, hogy nem látják akkor lecseszés van, ha látótávolságból bejön akkor dicséret. Ez ugyan ellent mondott minden addiginak amit valaha tanultam, de úgy voltam vele, a nullát már nem lehet jobban minuszba nyomni, ergo rontani csak nem rontom el. Így hát amikor odasunnyogott hozzám "Hol voltál?" kérdésekkel halmoztam el. Leültettem, szemkontaktot kértem és azért viszont már dicsértem. Aztán visszafelé már nem ment ki a látótávolságból: büzsgézett a többiekkel.
Aztán amikor kiértünk pórázra vettem,
A tározónál találkoztunk Marcsival és Amyvel, Krisztivel és Charlieval és Casperrel. Kacsát pont akkor műtötték - a csípőjével - ezért Erzsike nem tudott jönni, viszont a csajok elhozták Caspert. csoportkép után megindultunk az erdő felé. Örültem, hogy ennyien összejöttünk a halasztás ellenére és a kutyák is jól érezték magukat. Egy lesről jövő darázs támadáson kívül minden rendben volt. Casperke folyton a lábam alatt ment, nagyon kis okos volt és totál kipécézett magának. Amy volt h botot cipelt hosszú métereken át, de csak azért, mert Süti el akarta venni. Casperkén egyszer átgázolt Joy, Charlie pedig megtalálta a dagonyát, aztán mindenki.
Igazából személy szerint totálisan kitikkadtam, a kutyák is eléggé elégedettnek tűntek, Hunornak meg sem kottyant a futkosás de kisimult.

Vasárnap egyszer csak rámír Emőke, hogy ráérek-e? Hát mondom, ha rá kell érni ráérek. Végül is Eljöttek Krisztiánnal és valamivel kevesebb kutyadékkal: Joyjal, Sárival, Kálával, és Fülessel. Emőkének nagyon bejött a füves, én örülök ha jön valaki sétálni, és én is szeretem a helyet. Hunor korántsem volt olyan jófiú mint pénteken: egyszer 20 percre tűnt el, egyszer 5-re az erdőbe valami után aztán sötétedés előtt megint 15-re. Tiszta büdös volt, mert valami sz@arba fetrengett, alkalmi süket volt, nem jött lejelentkezni. A viselkedése nagyon jellemző volt nos...RÁ. Nagy betűkkel. Nagyon tipikusan Hunoros viselkedés volt. Szabad szellem, fogalmazódott meg bennem este: abszolute önálló.
Ettől függetlenül, hogy ezt kudarcnak könyveltem el, azért most már mondhatom, hogy koránt sem olyan reménytelen ez a helyzet mint hittem, de ezt majd a következő blogban fejtem ki.

_________

Hy Guys!

Sooo this week was quite boring, because of the weather - and i was lasy but sssh :D - but there was two big-group-trips with the dogs. I also practised at home, in the garden with him, but I didn't think its ready for an outside training. Anyway we practising without food, or at least far from the food, and than we go for it together. I want him to know that he gets foor even if i dont have any in my hands.
So on Friday Emőke and Krisztián arrived with 6 dogs and because the other car arrived one hour later, we went to visit one of my favourite places the big field. Emőke liked it a lot. Krisztián wont ever give up, so I let Hunor off leash. He disappeared for about 20 minutes. Until he came back we walked, the dogs had fun, Emőke did pictures.
Hunor came back and I could saw he knows that he was a baaad dog. I didn't praised him, although this is against my training method, Emőke and Krisztián tought their dogs this way: if he disappears from the sigth, he dont get treats, if I can see him and than he comes to me: he can get treats. I know this is a risky thing, but I thought that: His recall can't get worse.
So Hunor came back and he was a good boy after it. So then we met Marcsi and Kriszti and three dogs. Casper also came even though Erzsike couldn't. He was such a sweetheart: always came to me. The dogs had fun, we found a lake where they became pigs, we did a quite big circle in the woods and i was soo tired after it - Hunor was not really :D.
On sunday Emőke called me, If I'm free. I was so she and Krisztián came again with Joy, Sári, Kála and Füles and we went to the big field again. Hunor was really bad he disappeared for 20 minutes, then 5 minutes and than for 15 minutes. I was really angry and disappointed, but he showed me this week that he can be a good greyhound, but i tell you more in the next blog. Anyway I like taking walks with friends, so it was good.