Elsősorban mindenkinek boldog, sikerekben gazdag új évet kívánok ezúton is. Remélem mindenki olyan nyugiba vészelte át a kutyáival a szilvesztert mint mi. Semmi baj nem volt senkivel, minden ment a szokásos menetrend szerint. Sőt Aranka is csatlakozott a "party"-hoz és míg ő meg a Totó bent melegedtek, addig kint a másik kettő nyugiban aludt többnyire. Tőlünk messze voltak eléggé a ropogások bár olyan volt mintha háború lenne. Mindenesetre a hanghatások nem sokkal voltak nagyobbak, csak több, mint egy olyan napon amikor a közelben valamelyik erdőben hajtás van.
Az évösszegző egy "pár" órát csúszott de talán a sors is így akarta. Úy érzem a 212 egy viszonylag gyorsan elszáguldó, érdekes év volt. Nem feltétlenül minden elemében makulátlanul jó, de kétségtelenül voltak sorsdöntő pillanatai. Ez alatt nem csak azt értem ami engem írt, hogy lett jogsim, lett nyelvvizsgám és megkezdtem a végzős évem. De más szempontokból is, mint például, hogy a DS production teljes erővel működik, megtaláltam a fő irányvonalam fotózás terén, élvezem és termékeny évet zárhattam programfotózás tekintetében.
Ami pedig Hunort illeti. Egyel több coursingra sikerült eljutnunk, bár nem minden alakult mindig úgy mint szerettem volna. Volt ott behívás probléma, illetve a jó agya és emlékezőképessége miatt a nyúl kijátszása, és őrjöngés. A startok nem sikerültek, de alapjáraton a futása látványosan összeszedettebb lett, pedig féltem a lábújjtörés után, mi vár ránk. Szerencsére a sérülés szinte nyomtalanul eltűnt és a futásban egyáltalán nem akadályozza, illetve nem jelent veszélyt.
Idén jött el az az év, hogy nem voltak olyan gyakran súlyproblémáink. Szépen alakul, még így télen is, izmosabb lett, a hobby életmód ellenére. Későn érő típus de szép lassan kialakul.
A coursingon kívül voltunk még életünk első ügyességi napján is ami viszonylag jól sikerült, és nagy előrelépésként könyveltem el. Trükkök telén annyira nem jeleskedtünk, inkább arra gyúrtunk, hogy máshol is megcsinálja őket. Továbbá sétáknak szenteltük magunkat.
Eredményeink, látható eredményeink nemigen keletkeztek, de mint említettem már, Hunor megtanított arra, hogy nem ez a lényeg, hanem, hogy jól érezzük magunkat és a saját határainkat feszegessük, a saját célkitűzésünket valósítsuk meg lépésről lépésre.
Én hiszek benne, hogy mindennek oka van ebben a keszekusza világban. Annak is oka volt, hogy a Hunor akkor és ott lépett be az életembe. Ahogy annak is oka van, hogy két év után újra nyeregbe szálltam és egy csodálatos, nyugodt és végtelenül türelmes lovat ismerhettem meg. Jelenleg minden megvan amit csak kérhetnék: egy csodálatos kutya, egy kedves ló aki bár nem az enyém de még is kialakult egy kapcsolat. Furcsa lehet, egy 18 éves szájából hallani, hogy ezek amikre vágyik. Vágyom én még sok mindenre de jelenleg elégedett vagyok a dolgok állásával. Szellővel valahogy kiegészült az életem.
Hunorral is elérkeztünk oda, hogy ismerjük a másik minden rezdülését. Néha félreértjük egymást, néha nincs türelmünk a másikhoz, néha képtelen vagyok elfogadni azt az agár agyat ami működteti, és olyan fanatizmusra képes. Néha nincs türelmem ehhez az elméhez, néha úgy érzem kimaradok miatta dolgokból. Ami lehet, hogy coursingok alkalmával így is van, ugyanakkor rengeteg emberrel ismerkedek meg általa vagy szerzek barátokat.
Így lezárván a 2012-es évet végleg. Lehet, hogy nem voltunk versenyen, se semmilyen tanfolyamon, lehet, hogy nem úgy fut ahogy kéne neki, lehet, hogy kevés vagyok néha hozzá de ez így van jól.
Ezzel pedig üdvözölném a 2013-at minden nehézségével, mert abból ne lesz hiány. Érettségi, felvételi, új környezet, új emberek, új tervek.
Fotózás, lovazás, kutyázás.
Terveim közt szerepel továbbra is a különböző lovas rendezvényeken való részvétel. Fotózni és videó összeállításokat készíteni. Agilityt fotózni ha összejön.
Egy napos lovas túra.
Hunorral természetesen coursing, több trükk, több és hosszabb túra.
Több konkrétumot még nem fogalmaztam meg, hisz nem tudom még mi és hogy alakul. Kétségtelen hogy a 2013 a változások éve lesz. Nem akarok jósolgatni nagyon, tervezgetni mert általában semmi sem megy olyan könnyen mint azt az ember elsőre gondolná. Mindenért duplán meg kell küzdeni. De a mának kell élni. Mert a tegnap történelem, a holnap rejtély, a ma ajándék :)
Így belegondolván az elején sokan nem hitték el mi mindent ki lehet hozni egy agárból. Nem is csak bizonyításvágyból vágtam bele, hanem mert mind a ketten élvezzük és ez a fontos :)
Remélem továbbra is követitek, a bár megritkult bejegyzésekkel rendelkező blogunkat, és figyelemmel kíséritek Hunor a nem mindennapi agár napjait :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése