2012. december 15., szombat

Dideregve

Csak úgy röpködnek a mínuszok, bár még korántsem annyira mint tavaly, vagy idén januárban. Hunor a kezdeti lefogyás ellenére sokkal jobban néz ki mint tavaly télen. A tél az ő furcsán ingadozó súlyával még macerásabb etetési szempontból és azt hittem idén télen is csontkollekcióvá lesz annak ellenére, hoyg kétszer több kaját kap, mint a másik kettő. De *lekopogom* egész normálisan néz ki. na nem úgy mint pl Soholláron, de viszonylag értelmes kutya formája van. A nyáron a vállánál kialakult izmok még mindig tartják magukat.
Sok tésztát kap, lett téve az ajtajára "függöny" továbbá bemegy mellé a Totó a házba. Egy szőnyeg, egy pléd és úton van még egy pléd a házába, és amikor kijön mindig finom meleg. hangsúlyozom: amikor kijön. mert úgy csak néha felsejlik itt-ott kajakor például de amúgy esze ágában sincs neki kint mászkálni.
Azért az nincs ellenére, ha beengedem. Sőt...gyakorlatilag amikor sétálni akartam vele menni, akkor is felfutott a szobába a kanapéra, hogy ő aztán nem, mert megfagy. Az agarak télen "megszűnnek létezni" XD.
Mindenesetre rendületlenül gyakorlunk és tanuljuk az új trükköt ami még agyon alakulási fázisban van. Minden egyéb gyönyörűen megy, sőt a forog,pörög, back up, lábhoz igazodás, fekszik, kereszt, tolat, nyiha, körbe, fel /ül/ kizárólag szóra is működik hibátlanul, amivel azért meglepett elég rendesen. A hajol időtartamát sikerült egy picit nyújtanom, fotózási póznak akarom felvenni, ezért kell. A tipegés még mindig édes :D a bólogatással együtt amit mint utólag kiderült egy apró lábmozgással tanult meg :D
Úgy egyébiránt a Totóval egyetemben akkora szélhámosok, hogy arra szavak nincsenek. Ezek...ezek...manipulátorok. Úgy tudják, hogy ha cukin néznek, cuki dolgokat csinálnak akkor NEM lehet rájuk haragudni. Példa time!
Beengedtem a Hunort gyakorláshoz, de csak a konyhára, mert azt hittem, hogy sáros a lába. De mivel egy önfejü agár, el kéne barikádozni a lépcsőt, amit ezúttal nem tetem meg mert anyám felment éppen. Hunor pedig teljesen természetesen elindult felfele. Anyám elállta az útját, a lába közt felslisszant, egyenesen az ágyra. Hanyatt!!!! Fekszik az a hatalmas kutya hanyatt és vakargatja két manccsal a fejét. Most komolyan??? Most akkor küldjem le? Ha így néz??
Tett rá egy lapáttal....abba hagyta a feje vakarását és nézett olyan lábtartással mint egy mókus. Nos ha zat hiszitek, hogy ezt nem lehet fokozni...de..lehet fokozni. Mondom neki adjál pacsit, és nyújtottam mind a két kezem. Ő pedig kinyújtotta mind  két lábát. Édes istenem...hát ez...jaj elolvadtam :D Mondom neki: várjál hozok fényképezőt. Végül az lett amit láthattok a képen.
Egyébként a "gyakorlás hangjaira" egyből felkel, vagyis oldalasan fekve lecsúszik az ágyról talpra -.-" xD
Sosem hazudtolja meg magát... és végre le tud menni normálisan azon a lépcsőn... hállelúja.
Még egy nagy hír: mint tudjátok Hunor türelmetlen kleptomániás hírében áll, de valamikor múlt héten úgy döntöttem, hogy akkor is úgy eszünk vacsit, hogy ő bent van. Így fent hagytam az ágyon és lementem enni. Amikor felkelt és elkezdett gondolkozni a lejövetelen, mondtam neki, hogy fekszik és marad! Végig tudtunk úgy enni, hogy a lépcső tetején feküdt, persze hatalmas dicséretet és jutalomözönt kapott. Nagyon örültem neki, de tényleg. :)
Normálisabb minőségű képekkel nem tudok szolgálni, de készülök a karácsonyi fotózásra és remélem sikerülni is fog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése