Békesség, hideg és egyebek

Sarkvidéki éghajlat van itt nálunk. Valószínüleg ez még nem is a leghidegebb része az országnak mivel reggel 11,7 fok volt mindenki döntse el nála hidegebb volt-e viszont hó NINCS. A kutyák vize nagyrészt befagyott de tudtak belőle inni mikor hazaértünk egyből kiolvasztottam és melegvizet vittem ki. Reggel is csere van és este is fekvés elött.  Hunor háza jól szigetelt nem kell érte aggódni, védett helyen van és puha téli szőre is lett az ebnek. Szőnyeg van alul és a plédje. Totóka éjjel benti kutya nappal van kint háza, Bundi pedig nagy szőrrel lett megáldva de neki is jókis házikója van.
Nah de ha már a hidegnél tartunk vasárnap nyakamba vettem a túrautvonalat. Nagyon jó az erdő, szépen kitaposott úttal és ahoyg megyünk beljebb egyre sűrübb és hidegebb. Láttun kegy kerge őzet. Hunor csőrét befogtam h ne ugasson mert irtózat hangos volt. Kerge őzecske pedig körbeugrált minket, nem tudta mire véllje a hirtelen látogatást. Szürke volt, Hunort viszonylag hamar le lehett utánna nyugtatni.
Nagyon szépen jött végig, két kuyta meszsebb ment el őket csak nézte egy másik aki naaagyon durván huzta a gazdit pedig kicsi volt nah rá elkezdett hisztizni. De hamar lenyugodott haogy távolodtak. Tudjátok a szokásos bakkecske, hisztizős ugatás. Nem lehet neki se szimpi minden kutty. De azért nem annyira örültem. Végül is olyan fifti-fifti volt a séta mert tényleg szépen jött. Még az erdőbe is csak picit húzott pár helyen.


Jól elvannak együtt: játszanak és
az ágyon is tudnak osztozni *.*

 Ami a gyakorlást illeti szépen haladunk úgy érzem a lábemeléssel, lehet, hogy felveszem hol tartunk. Egyébként minden szépen megy.
Ma gyakorlás után felment az ágyra és Totó is bentovl és hát ezsméletlenül aranyosak voltak. Totó szabotálta a némettanulásom elképesztő cukiságával.
Majd elfelejtettem: tegnap volzt itt egyik ismerősünk aki valamiylen oknál fogva nem láttam ég se Hunort se Totót trükközni. Totóka a legjobb formájában integetett és szlalomozott, eszeveszetten pörgött és forgott. Hunor pedig mint ahogy a nagykönyvben meg van írva úgy bólogatott, tolatott körülöttem és minden egyéb :)

ÉDESEM *.*

Sonkás vajas tósztkenyér

Hát igazából nagyon sokminden nem történt velünk a héten ezért ez egy viszonylag rövid bejegyzés lesz bár nálam kitudja XD.
Kezdeném a cím megmagyarázásával. Néha amikor suliba kevesebb óránk van nem eszem meg a 10órait amit magammal viszek így az a kutyák közt van álltalában elosztódva. Ám hétfőn midőn hazaértünk nagyon szép idő volt. nem volt hideg, még világos volt mert elég korán értünk. Sétálni nem akartam elmenni vele viszont igencsak fel volt pörögve ezért levittem a 10óraimmal együtt az ebet a fák közé a gyümölcsösbe. Letéptem egy darabot a kenyérből és indulhatott is a móka. A fakerülgetésnél erre ak icsit extrább jutalomfalatra úgy ment mint a huzta. Vágtázott és öt méterről is jól kerülte a dolgokat. Három négy iylen összeviszsaságot mentünk amikor már lihegett és úgy néztem, hogy kicsit elunta magát. Egy-két de tényleg csak egy-két feladatot megcsináltattam vele aztán elindultunk föl a füvesen. Ahol is nem akart előrefutni hanem engem nézett és jöt lábhozban. Így hát lenthagytam maradba és felhivogattam.
Nagyon szépen vislekedett és örültem, hogy így pörgött a kajára. Ez lesz a titkos fegyverünk. Mármint fegyveREM XD
Egyébként egész héten a hátsó láb felemelését tanultuk és kezdi már már kapizsgálni. Most találtam egy jobb segítséget egy betontömböcske személyében amire rá tud állni ha nagyon akar és viszonylag jó magasságu is. Ezzel hamarabb meglesz de még kikell akrobatikáznom, hogyan álljak elé mert most elöttem áll keresztbe és úgy vezetem rá. de majd kialakul.
Ami a kajáltatást ilelti most a száraztáp mellé kap Pure Nature konzervet mainek leég magas a hústartalma de így ism indig lefutja, lefázza magáról az összes fleszedett dolgot. Majd talán tavaszsal kicsit "kikerekedik"
MÁS
Hanni gazdival lesz egy trükközös honlapunk jobban mondva Paca kuyta gazdi, hanni gazdi és én csináljuk a honlapot. Majd ha megnyitási állapotba kerül akkor kiteszem ide a linkjét.
Sajnálatos módon az év vadászkutyájás szavazáson már nem vezet a magyar agár ezért lééégyszi szavazzatok.
Jah igen majdnem kihagytam a zsóürásból, hoyg úgy néz ki, hogy falunapon trükközök egy picit ah unorral a sátor melett / a szimpadot még nem vállalnám be/ persze lehet, hoyg valami közbejön de nagyon szeretném.

S Hunor elmerül a levelekben

Avagy voltunk sétálni és egy árokba hunor nem mérte elég józanul fel a levélréteg mélységét és hasig elsüllyedt benne. Aztán feleszmélt és egyből kijött.
Egyébként voltunk sétizni, a placcunkon elengedtem de lusta volt. Rövid pórázzal vittem szimplával de szépen sétált egykét szagra rántott be de viszsahúztam hogy no-no.
Egyszer a placcon egyszer meg séta közben hagytam ott maradban. Imádom ezt a stabil maradását. Behívtam és mentünk tovább.
Fotózgattam és igazáából nagyon minimális trükkön kívül semmit nem csináltunk. ő szaglászott én babráltam a gépemmel. Amikor megállok kivárja amíg elvégzem a fotókészítést aztán mehetünk tovább. Olykor a végén róla lesz fotó. Nem találkoztunk sajnos snekivel de a kocsiból még mindig úgy néznek ránk mint akik nem láttak fehérembert agárral sétálni XD
A mai bejegyzésnek totál semmi értelme csak a képek miatt irtam egy kis szöveget.

Magyar agarat az év vadászkutyájának

http://avadaszkutya.hu/az-ev-vadaszkutyaja-szavazas/
http://avadaszkutya.hu/az-ev-vadaszkutyaja-szavazas/
http://avadaszkutya.hu/az-ev-vadaszkutyaja-szavazas/
http://avadaszkutya.hu/az-ev-vadaszkutyaja-szavazas/

Szavazzatok :) Nem szoktam ilyet kérni mert én sem viszem túlzásba a szavazást. de örülnék a támogatásnak

Végre

Ez még nem volt itt a blogon XD

Nos nos. Hol is kezdjem. A héten gyakoroltunk és gyakoroltunk és hát még gyakoroltunk. Hamarosan pontosan február kezdetétől visszatérnek a hétközbeni séták juppijajje. Fel kell készülnöm szellemileg is és fizikailag is arra h pl keddne amikor négyig vagyok valami oktatási helyen hazaérkeztemkor legyen még annyi energiám, hogy elviszem. Higgyétek el szivesebben lennék vele mint suliba és szivesen viszem sétálni de nehéz. Mind1 a kutyatartás lemondásokkal jár.
Egy offal kezdenáém mielöbb belevágunk a heti fejlődésünkbe. Mindenkinek aki olvas, szereti a szerelmes storykat vagy esetleg szeretne egy olyan történetet amiben farkasok vannak ajánlom Maggie Stiefvater: Shiver trilogiáját. Azaz a Shiver a linger és forever köteteket. Magyarországon mindegyik kijött már. Eszméletlen tájlerások, gyönyörüen kidolgozott szereplők, izgalmas vagy éppen vicces és olykor szívszorongató történések. A történetet az első kötetben kettő a másodikban 4 a harmadikban pedig 5 szemszögből követhetjük. Az embert abszolúte áthuzza abba a világba az erdő tűlevelei közé, az orrodban szinte érzed az erdő és a farkasok illatát. Tényleg mindenkinek ajánlom Sam és Grace történetét. 
Tehát az én farkasfajzadékszerüségemmel fejlődtünk a héten. Első sorban volt két napi gyakorlás amikor az összes apró trükköt külön jutalmaztam, külön csináltattam meg, hogy ne legyen automatizálódás pl: forog után egyből pörög és, hogy ne felejtse el például a pacsit vagy a másikat egyenként is lehet adni. Aztán felvettem magamnak kizárólag magamnak a bólogatást, hogy még is hogy néz ki. Meglepődve tapasztaltam, hogy késznek lehet nyilvánítani. Végre. Már egy ideje vártam a pillanatot mert nem szerettem tanítani ezt a trükköt, mert számomra nem túl sok vizuális élménnyel szolgál, csak annak aki kívülről nézi. Én felülről alig látom, mennyire bólint. Ezért kellett vidi.
Másnap el is kezdtem a hátsó láb felemelését. Pontosabban azt amelyiken elvolt törve a lábújja. Gondoltam azt hajlamosabb felemelni. Nem mondanám, hogy már is leesett neki de kapizsgálja. Könyvekkel dolgoztam, sok könyvel és nem csak arra kapott klikekt ha azzal a lábával rálépett de ha lépett, ha mozdította vagy átlépett a könyveken. Mindent - nagy szerencsémre - sikerült pontosan időben elkapnom hála klikker barátunknak. Az ilyen trükköket jobban szeretem tanítani. Látszik rajta ahogy agyal bár egyenlőre full rávezetés van és szétnyalja,rágja a kezemet a jutifalatért, azért látszik h közben figyel arra miért kapja a kaját. Egyébként reményeim szeritn ez bevezetés lesz a piaffe-ba. persze ahhoz mind a két hátsó lábbal meg kell tanítanom. Nem tudom egyáltalán képesek leszünk-e rá de nagyon jó lenne.
Egyébként Hunor ha kimegyek már nem beáll az ajtóba, hogy be akar menni, hanem odajönés dörgölőzik. Macskakutya.
Esténként amikor tutl néha ki kell mennem és elküldeni aludni XD.

Hát ez?

Hát végre rávettem magam hogy irok egy bejegyzést.
Nem nagyon történt velünk ah ten semmi, a bólogatással nagyon hangya lépésekben haladunk.
Voltam vele ma sétálni és legnagyobb örömünkre esett a hó. Már nagyon vártuk de tényleg. Igaz, hogy a hidegnek szabályosan foga volt. Elengedtem a füvesen, megfuttatam ott és ésta közben párszor behívtam de most először ovlt, hoyg zsaglászott valamit nagyon elmélyülve, ledobta a pórázt és otthagytam. De jött ám jött ám XD.
Ami a címet illeti furcsa felfedezésem ak övetkező: fényképezős képpel a kutya sokkal rosszabbul néz ki mint a telós képen. A telós adja vissza azt ahogy kinéz most. Elég furcsa. Nem tudom mi lehet a jelenség oka. Amúgy vélemények a formájáról?

Kecses kuporodás, kutyák, oszlop

Nos nos. Nagyon bocsánat az elmaradt képekért de igérem szépen lassan egy-egy bejegyzés kíséretében fel lesznek töltve, mondjuk pont a mostaninál nem.
A héten gyakorolgattam vele és a bólogatás már a finish felé jár picit az intenzitásán segítő papír nélkül még kell növelni de alapjáraton hamarosan meglesz a dolog. Más minden flottul megy hol valami jobban hol valami kevésbé de alapjáraton midnennél tartjuk a szintet.
A mostani hétvége különleges nagymamámmal tengetjük itthon az időt. Ittbent gyakoroltam tegnap hunorommal, aztán feljött a középső szobába és mivel az ágyra nem mehetett fel, elfoglalta a totó foteljét. Nagyon aranyos volt. Dugta a fejét, hogy simizzem és előkelően keresztbe tett lábakkal kecsesen kuporgott. Amikor lehívtam volna, akkor meg lefeküdt a kőre. De végül sikerült lehívni aztán kitenni.
Ma a séta nem volt éppen eseméynmentes. Először is elkisértem nagymamám a kilátóhoz az ebbel. Útközben az egyik pincénél ugat egy kutya szabadon. Nem fordultam vissza ott volt a gazdája is és látszott, hogy csak a szája nagy. Elmentünk melette, Hunor meg csak lesett, hogy mit magyaráz neki. Viszafelé ugyan ez.
Gyakorltam vele lent, aztán a füvesen elengedtem kettőt futott egy felhivásosat és egyet önálóan. Sétára dupla hoszsúsággal vittem. Volt húzott de nem vészesen. Egyik kereszteződésnél nézett egy zacsit a túloldalt ami addig nem volt ott, de mentünk tovább, és jöt tegy tábla. Későn vette észre és az orra súrolta. Hát mondom neki ennél lükébb nem nagyon lehetnél XD. Volt nyugisabb rész is aztán megint látott valamit és mindig pontosan elöttem állt meg, én meg úgy mentem, hogy akkor átmegyek felette de mindig megindult. De ha rendesen megyek, tuti beleütközöm. Ott volt egy két Hunor féle félig vad állás. Amikor egyik lábát felhúzza de csak egy icipicit. Aztán találtam egyk időlt fát, át akartam ugratni de elég széles volt így átsétált rajta -.-" Aztán felmászott rá. Mondom akkor most maradj úgy :D

Értelmes fej XD /telefonos kép/

Végefelé pedig jött velünk szembe egy goldi vagy ahhoz hasonló. Szépen magam mellé vettem a Hunor és amikor sunyult mgáltam megfogtam az orrát h rám nézzen. Ilyne kettő volt és végül mukkanás nélkül elmentünk melettük. Hátra se nagyon nézett. Rendkívüli módon örültem ennek. Hogy kétszer is szép csöndben ment el kutya mellett.
Tehát imádjuk Hunor agarat mint mindig. :)

Póni video

Igértem tegnap képeket de mivel a másik gépen felejtettem a fényképeket ezért videót készítettem. Bóbitáékkal. Remélem tetszeni fog nektek :) Kommenteket nagyon szeretem ;)

Annyi mindenre tanítasz meg

Hunor extrán csontkollekciónak tűnik pedig most jól néz ki :/
De nem volt energiám előnyösebbre XD

Ha már az előző év lényegében "utolsó" képe mobilos volt a mostani év első képe is mobilos ami miatt szégyenlem is magam de két óra alvás után csak nem várható el tőlem nemtudoménmilyen divatfotózás. Az idézőjel arra vonatkozik, hogy egy csomó csomó képet csináltam még tegnap a verőfényes napsütésbe amit viszont már ma osztok meg. Blogos időszámítás szerint tehát idei képek.
Bár a belső akumulátorom pittyeg és kiirja hogy low battery amitől egy intravénás kávé sem térihette el, elmentem sétálni. Mivel nem voltam itthon szilveszterkor ezért úgy gondoltam ennyivel tartozok a Huornak és meg kell alapozni az évet egy kis gyakorlással. Valami nagyon jól ment. Lelkes volt és a behívás is álom szép a placocn. Duplájára hosszított pórázon vittem és nagyon élvezte. Találkoztunk egy családdal akiknek egy fekete labi kölykük volt nem olían pici kölyök de még kölyök. Arra számítottam, hogy agárgyerek behisztizik de nem. Végig csöndben volt és egy icipici szaglászás után már nem is izgatta a dolog bár egy játékra vevő lett volna.

Apropó a kilátó elött találkoztunk velük. Kilátóról jut eszembe, hogy tegnap az év utolsó sétáján felvittem a tetejére. Még sosem járt ott. Féltem, hogy nem tud lejönni de nem volt vele gond. Összeségében egy frenetikus évzáró és évnyító sétán voltunk.
Ami az elvont címet illeti, fáradtság lévén elkalandoztak séta közben a gondolataim. Rendkívüli módon ég bennem a bizonyítási vágy. Nagyon szeretnék versenyezni már nagyon rég óta ilyen "bármi csak legyen már" alapon. De szerintem beszélhetnék némileg múlt időben. Ugyanis Hunor megmutatta, hogy egy verseny maga nem számít. Csupán tárgyi bizonyítéka annak a rengeteg, a dologba fektetett munkának. A lényeg az, hogy élvezzünk minden napot. Hunor akármennyire is néha borsot tör az orrom alá...oké többször is mint szeretném... ő nekem egy tanár. Nem csak diák, nem csak kutya, nem csak barát ő egy tanár is. Megtanított arra, hogy a dolgokat ne azért csináljam, hogy görcsösen eljussak egy versenyre legyen az akármilyen mezei, hanem, hogy élvezzem. Nagyon nagyon szerettem volna agility versenyre menni VELE. De most már nem azért akarok elmenni vele agilityre, hogy jaj akkor versenyszintig. Hanem, hogy élvezze a kutya, hogy ezt is kipróbáljuk. Ugyanígy a coursingon is holott ott esélyünk sem nagyon lenen versenyezni. Azt is csak azért kajtatom neki a lehetőséget mert élvezi, élvezem. Ami valójában számít az a csapatmunka, az egymás megértése, alkalmazkodás.
Még egyszer mindenkinek kutyázós, lovazos vagy egyszerűen boldog új évet kívánok és esetleg tartsátok észben amit én most itt kiöntöttem magamból.



Képárasztás folyt. köv holnap :)