Hogy mi is történt velünk?

Sziasztok!
Szépen lassan véget ér a bemutatósdi-vadásznaposdi időszak, noha még csak most kezdődött el. Sok minden történt velünk-jó és rossz dolgok is, mint mindenkivel, de megpróbálom valahogy szépen összefoglalni, hisz az utóbbi időben csak a facebookos updatekre volt időm, és az is közrejátszik, hogy elég nehéz két nyelven blogot írni, és nem mindig van kedvem munka után ehhez. Ezért ennek most nem nagyon lesz angol változata.
Kezdeném az elejénél:

Hirtelen és váratlan adódott a lehetőség, hogy sétáljunk egyet itt nálunk Egyetlen Ajándék Hannával és Moirával ( no meg persze a gazdikkal :D) nagyon örültem a találkozásnak. Kellemes sétát tettünk, tapasztalatokat osztottunk meg és természetesen pózoltattuk a szőkéket :D
Utána nem sokkal felléptünk a Gyermekek Házában egy állatbarát táborban ahol ovisok voltak. Viszonylag összeszedett produkciót mutattunk be a BBB-vel, azaz Laurával, Erzsikével és Marcsival a nagy meleg ellenére. Huni szépen dolgozott, és élvezte a gyerekek áradatát is.
Ez után jött a nagy lecsóba csapás. A IX. Szent Jakab napok Sümegen. Szinte tűkön ültem, alig vártam ezt a napot, több apró okból is, de nagyon izgultam is. Csodálatos helyszín volt, tökéletes szervezéssel és jó társasággal. Hisz az OAE keretein belül voltunk ott mi is. Rég látott ismerősök, változatos program. Az első fellépésünk nem sikerült zökkenő mentesen, de ez nem szegte kedvünket. Huni csak úgy száguldott a pályán, és csodálatosan mutatta magát a ringben. Ismételten találkoztunk a Jánosháza-Melléki testvérekkel: Drávával és Dévajjal is. Dráva még mindig kiköpött Hunor volt, és az is :D

Bírálaton, noha egyetlen nyílt osztályos kan volt, kapott egy kitűnőt mr. feltűnési viszketeg. A végső eredményeknél pedig elhozta a leggyorsabb kutyának járó különdíjat egy hatalmas serleggel. Hát mondhatom rendkívül büszke voltam rá, abszolút megérdemelte ez az idióta, minden elfogultság nélkül.
 Az ebéd, Keszthellyel ellentétben bő volt és finom, olyannyira bő hogy meg se ettem a felét :D
Majd következhetett a második fellépésünk külön kérésre már a csárda udvarában. Ez már sokkal jobban sikerült, beszéltem is, trükköztünk is, Huni szépen dolgozott.
Teljesen lelazulva néztünk körül az istállóban, ahol szebbnél szebb fríz és andalúz lovak álltak a boxokban, egyiket még meg is simogattuk, és beszélgettünk a lovasával, aki elmondta, hogy nap végén karüsszel és lovagi torna is lesz. Természetesen nem hagyhattuk ki, ahogy Dráváék és Dévajék sem. Így ők is végig ott maradtak megnézni az előadást.
Összességében ez volt a nyár egyik, ha nem a legjobb napja.

Ami nagyobb esemény következett az a Zalai Vadásznap volt Bak-Soholláron. Szokásos eltévedésük után értünk oda a lehető legszebb helyen rendezett vadásznapra, ahol nagyon meleg volt és dugig volt emberekkel. A futás egy puha füves placcon volt, a meleg ellenére remekeltek a kutyák. Volt vadászkutya-szépségverseny is ahol Jánosháza-Melléki Dezső lett a legszebb magyarka. Nevéből rájöhettek, hogy ő Dráva és Dévaj testvére, szóval bővült a csapat is. Nem győztük a kutyákat és magunkat hűteni, de ez nem annyira nyomta rá a bélyegét a dolgokra. Nyugodt nap volt, egészen addig, míg ki nem derült, hogy még is csinálunk egy kis bemutatót, annak ellenére, hogy én mondtam, hogy ne várjanak sokat a kutyától. „hát jó majd beszélek sokat” alapon felmentem a színpadra. Huni agya lassan de szépen bekapcsolt, a látványosabb dolgokat megcsinálta és az előadás végére szép kis nézőközönségünk is lett. Sajnos hamar elszállt ez a nap is, de motivált minket a következő hétvége.

Sárvár- Vas megyei Vadásznap. Immáron második alkalommal került megrendezésre a Nádasdy-várban a rendezvény, és bár az időjárás nem volt a legjobb, mi kitartóak voltunk. Az eső miatt minden néző a sátorba húzódott a programokat nézni, többek közt a miénket is. Változtatva az eddigi taktikán Keresztes János konferálása után és is előbb beszéltem, aztán mutattuk meg mit tudunk. Mivel sokat csúsztunk, és úgy láttam Huni elkedvetlenedett kissé féltem, hogy mi lesz. De a közönség mennyisége megtette a hatását és minden elképzelésemet felülmúlta! A kűr és egy teljes 3 perces szám erejéig koncentrált, mindent megcsinált, lelkes volt. Egyszerűen vigyorogtam végig. A közönség sorai felálltak és szinte minden trükk külön tapsot kapott, remek érzés volt, és utána a gratulációk és a sok Hunisimogatás. Az ilyen pillanatok be tudják az ember napját aranyozni. A coursing a várhíd alatt volt, de Huni túlkombinálta és rossz boltíve futott át, megvágta a lábát így csak egyet futott, de azt nagyon. Olyan kanyarokat levágott, hogy külön meg lett dícsérve :D. A vágás nem volt vészes, de nem mertem volna még egyszer indítani. Viszont ez a „szám” azért a finnyás népet is kihozta az esőre. Aznap sokáig elvoltunk még a „zalai” csapattal, aztán én mentem tovább kutya nélkül tovább Dórival az olasz agaráért Dobbiért aki valószínűleg gyakran fel fog tűnni a blogban is :D

Legutóbbi esemény a társszervezésemben létrejött I. Holdfény Dog Dancing Kupa volt a Holdfényliget Kalandparkban. Az előzetes idegeskedés és minden ellenére remek versenyt sikerül ruccantanunk, a visszajelzések pozitívak és mindent meg is tettünk, hogy azok legyenek. Szépen gördülékenyen haladtunk, a kezdeti döcögés ellenére. Volt alkalmunk személyesen is találkozni Vicivel ( Fierce Fireball Charlie’s Angel) aki rajtunk kívül az egyetlen agárféle aki komolyabban űzi a dog dancinget, bár jelenleg trükkverseny kezdőben indult. Viktóriával elég jól megértettük egymást ( angolul :D ) és örültem, hogy ők is jól érezték magukat. Csodás kűröket láthattunk, bár ez a sajátunkról nem mondható el. Huni már reggel idióta volt, és ez csak fokozódott a kűrünkig. Konkrétan úgy csinált belőlem hülyét, hogy közben nagyon látszott, hogy épp hisztis királyfit játszik csak, de ő tudná ám, hogy mit kell csinálni. 7 indulóból 6. helyen végeztünk Hivatalos egyes osztályban de ezt betudom annak, hogy én sem voltam teljesen ott és akkor a toppon.
Ez volt hát röviden tömören az elmaradásunk :D Most új kűrön dolgozok, mert ez nem működik, meglátjuk, hogy s mint leszünk a Szlovák Bajnokságon.