2014. november 27., csütörtök

Szocializáció Budapesten

Sziasztok!
Igen tudom némileg el vagyok maradva a blogokkal, de sajnos bekövetkezett az amitől féltem: Hunor facebook oldala nyomán ellustultam blog írásilag. De mivel most egy kimerítő és eseménydús hétvégén vagyunk túl ezért nem is lenne jobb alaklom arra, hogy visszatérjek megint ide, hiszen ezt nem lehet fb-n elmesélni :D
Már jó ideje gyűjtögettem és pontosan tavasz óta terveztem, hogy felmegyek Pestre Zsófiékhoz. Sajnos mostanáig halasztódott a dolog de még Bécs előtt mindenképpen fel akartam menni, mert úgy éreztem egy túra és levegőváltozás kettesben jót fog tenni nekünk a megmérettetés előtt illetve már nagyon szerettem volna Zsófiékkal találkozni.
Így hát némi változtatás után - azaz, hogy eggyel többet alszok ott - Péntek reggel elkezdtem készülődni. Bepakoltam a maradék dolgokat és leugrottam egy 2 percre Hunival sétálni.
Az autóban eléggé izgatott volt, és jó időben felültünk jegyvásárlás után a vonatra. Elsőre kicsit nehézkesen ment a felszállás de utána már szépen csinálta. Leterítettem az ülésre a plédjét és vártunk. Szép lassan elhelyezkedett majd elindult a vonat 3 óra 20 perces útjára. Hunor feje végig az ölemben pihent kisebb változtatások mellett. Csak két helyet foglaltunk illetve a jegyellenőr se szólt be, csak figyelmeztetett, hogy elvileg 20 kg feletti kutya így nem utazhatna, de őt nem zavarja. Csak Veszprém után ült le velünk szembe ember de Huni nem igazán reagált rá. Mellettünk egy srác ült, aki már Szombathelyről velünk jött, és Huni nagyon szimpatizált vele, és az érzés kölcsönös volt :D.
Szóval Kelenföld előtt összeszedtem magam, és a kutyát miután a fiú nyakába akart ugrani az ülésről és vártuk, hogy beérjünk.
Zsófiékat hamar megtaláltuk leszállás után és egy kis kitérő után felszálltunk a villamosra. A szájzsákot utálta, de elviselte, mert a zörgő villamos jobban érdekelte. Nem mentünk vele sokat amikor leszálltunk és letettük a cuccaink Zsófiéknál majd megebédeltünk és sűrűn tartottuk vissza Hunit a lopkodástól.
Mivel Dávidnak születésnapja volt, egy kis meglepetéssel készültünk amit közösen találtunk ki Zsófival: Két napos "használati" kupont kapott Hunira amit úgy érzem ki is használt :D.
Mivel már elmúlt két óra is és hamar sötétedik, a tőlük nem messze eső Citadellához vettük utunkat. Itt még nem igazán mertem fotózáshoz levenni a pórázt, de aztán láttam, hogy rendben vagyunk és rövidebb időkre levettem róla. Fent  sokan fotózták, ahogy különböző helyeken pózol a háttérben Budapesttel. A nap nagy grapefruitként ment szép lassan lefelé.

A Citadella után megbeszéltünk egy találkozót Dórival, Melindával egy kis kutyafutiba ami full körbe volt kerítve. Zorró az agárka és Molly a dalmata jól elvoltak már maikor mi is odaértünk. Meglepetésre, Molly hatására Hunor is futkosott egy jót, meg játszott bár Zorró és az ő hörgős szabdalós játéka kicsit sok volt Huninak nem volt igazán konfliktus. Egy jó 50 percet beszélgettünk és néztük ahogy ölöndülnek a kutyák. Mr köcsög idővel normális lett. Molly bemutatta extra tapadós heelworkjét, és Hunor is tudott a futkosás után koncentrálni szóval nagyon jó volt, hogy össze tudtunk futni, még ha rövidke időre is. Este Huni szép lassan elhelyezkedett a párnáján és egy jó késői utolsó pisiltetés után eltettük magunkat másnapra.

Szombaton első lemenésre Dávid vitte le, igen nélkülem, igen odaadtam neki a kutyát :D. De ismeri már annyira, hogy ebből ne legyen baj. Huninak persze az volt a lényeg, hogy lemehessen.
Reggeli után a Hősök terére vettük az irányt. Most már csak akkor tettem rá a szájzsákot maikor nagyon muszáj volt, amúgy a nyakában lógott. Villamos után kis földalattira szálltunk majd ott is voltunk uticélunknál. A terve egy vidi forgatása volt, ezért elég sok időt töltöttünk el ott. Természetesen sokan fotózták, pláne maikor trükköztünk és egyszer csak odajött egy angol házaspár. /legalább is nekem annak tűntek/ hogy angol agár-e? Mondom magyar és vagy 10 percet beszélgettünk. Kicsit nehéz volt megérteni a kiejtésük de egy versenyzésből visszavonult 11 éves fekete kanuk van otthon - még képet is mutattak - aki nagyon lusta és lopós, de amúgy egészséges csak olyan kis darabos a mozgása. Kérdezték, Huni hogy került hozzánk, futtatom-e és persze sok simit is kapott a bujós feje.

Nem sokal később egy kerekesszékes csoport jött a térre. Egy férfi és egy lány aki már egy pár perce szemezett Hunorral odajöttek. Valószínűleg a férfi lehetett az idegen vezető, legalább is tudott magyarul, és megkérdezte, hogy a lány fotózkodhat-e a "szép kutyával" én persze beleegyeztem, meg is kérdeztük, hogy csak a kutyával akar-e és odanyomtam a kezébe a pórázt, Huninak meg megmondtam, hogy marad. Sajnos csak az ő gépével csináltunk képet neki, amit nagyon bánok. Komolyan egész megható volt, ahogy  - nagyjából egyébként korom beli - lány örült annak, hogy fotózkodhat a kutyával :D.
Forgatás közben is sokan nézték, volt komplett turista csoport is szóval nagy népszerűségnek örvendett. Viszont kajával ugyan de szépen dolgozott és elég tartósan az ő kis rövid agyához képest. Még a passage-t is megcsinálta pár lépésben, nem érdekelte se a tömeg, se a kocsik se a mögöttünk elszambázó kutya akit szabadon sétáltattak. Totál büszke voltam rá, talán túl jófej is volt.
A Hősök tere után ugyanis a városligetben fotóztunk és elkövettem azt a hibát, hogy egy pár pillanatig nem volt a fél szemem a kutyán. Azt hittem pórázra vettem, de nem és elindult a világba. Hát olyan adrenalin löketet rég kaptam. Szerencsére nem feltétlenül a parkoló és az autók irányába rohant, hanem először csak úgy bele a parkba, aztán egy kutyás társasághoz. Mivel vészhelyzet volt, és nem akartam megvárni, hogy öngyilkos legyen, utána futottunk Dáviddal. A kutyásoknak már messziről kiabáltam, hogy fogják meg, nem harap. Végül egy szintén agaras fogta meg így Huni épségben megúszta a kalandot és totálisan elégedett volt magával, még ha büntibe is lett rakva. Természetesen nem győztem hálálkodni a megfogójának.

A városligeti affér után Normafára vettük az irányt, ahol bővült a közlekedési eszközök változatossága ugyanis busszal mentünk oda, és fogaskerekűvel jöttünk vissza. Huni a buszon végig puncsolt.... de jól viselte, én már egy picit kevésbé. Normafán találkoztunk egyik ismerősükkel Katával és az óriás Yorkijával Leoval. Aki egy nagyon kis hiper és rendkívül gyors kutya. Egyébként sok kutya ovlt itt, találkoztunk két haláli aranyos Shiba Inuval akikkel még Huni is játszott volna Leo meg száguldott. Természetesen itt is fotózgattunk/ Zsófi fotózott mert szép lehullott levelek voltak, de pl Leorol szinte lehetetlen éles képet csinálni, tapasztalat. Hunor még nem volt teljesen kikészülve és vevő volt még pár fotóra, bár a kushadósokat picit nehezen hoztuk össze.
Normafa után egy fressnapfba vettük az irányt, mert csak egy konzervet vittem, és kellett még egyet venni. Elég sokat mentünk, mire odaértünk egyhez és Hunor már állva majdnem elaludt. A villamoson rengetegen voltak, de egy kedves hölgy átadta a helyét nekünk, hogy egy viszonylag sarokba be tudjunk menni, ahol nem tapossák el a kutyát, aki egyébként a tömeget nem de a nézelődést azt élvezte. Teljesen hozzászokott már a villamoshoz addigra.
A fressiből gyors megfordultunk és hazaestünk, bár Huni KO volt még párszor kaja közben vissza kellett a helyére küldeni mert buznyák volt de aztán elaludt és csak egy utolsó lemenetelig meg ugye a kajáig ébredt fel. Tudtunk tőle már enni is, késői ebédet is és palacsintát is, nem jött lopni.


Vasárnap reggel még mielőtt elindultunk volna leugrottunk a kicsi futiba, gyakoroltunk egy picit ott, meg kint is, találkoztunk egy pár kutyával, és sétáltunk egy kört. Összepakoltam és Huni amint meghallotta, hogy megyünk haza befeküdt az ajtóba, bár lehet h csak a készülődés miatt, mindenesetre rendkívül ari volt. Nem is én lettem volna, ha nem marad fent a szájzsákja, amiért Dávid a hős még visszafutott de minden gond nélkül elértük a vonatot. Könnyes búcsút vettünk vendéglátóinktól majd feltelepedtünk a vonatra. Hunor most ellenkezőleg helyezkedett el, a jegyellenőr még normálisabb volt mint az előző és szerencsére kevesen voltak. Kikötöttem a kutyát és még toalettre is el tudtam menni, nem kelt fel de 30 percet késtünk mert Veszprémnél álltunk egy csomót így majd 4 óra utazás után értünk haza. Hunor nagyon megörült anyukámnak, itthon meg csak szippogta az ismerős levegőt. Kapott kiadós kaját vacsira, a többiek meg nem győzték szagolgatni :D

Összességében rendkívül jól viselt úgy nagyjából mindent amin meglepődtem, kicsit arra számítottam, hogy jobban megszeppen, de nem így volt. Mindent érdeklődéssel figyelt, minden közlekedési eszközön nyugodtan utazott, minden emberrel és kutyával barátságos volt, szóval le a kalappal előtte. Jól sikerült a kirándulás, viszonylag jó időnk volt és a társaság verhetetlen volt ;) Ezúton is itt is megköszönném a meghívást Zsófinak és Dávidnak, és persze a dokumentációt/fotókat is, mert én főleg Hunor koordinálásával voltam elfoglalva :D

Több fotó: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.978897975460420.1073741840.940714059278812&type=3

________________________________________

Hy Guys!
Sorry for not writing a blog for so long, but I got lazy because of Hunor's Facebook profile. But this is the best time to go back to blog writing because we spent a really exciting weekend in Budapest.
I wanted to go there since spring so i collected my money for it. I wanted to visit Zsófi and Dávid before the Dog Dancing competition cause I thought that a little trip together would be good for us.
So after a little change - that I sleep one more night there - on Friday morning I started packing the last things, took Hunor for a short walk and then we went to the Train station. After buying our ticket we found our train and Hunor made himself confortable on the sit nex to me with his head on my lap, and he slept that way for 3 hours till we reached Budapest. He was really a good boy, I was surprised.
We found Zsófi and Dávid pretty easy and than we went to their home by tram. We ate lunch and went to the Citadella because its not far from their place. Zsófi took a lot of pictures and other people too when Hunor posed somewhere there and behind him in the fog you could saw Budapest.
After our little trip we met at a dog park with Dóri and Molly the dalmatian and Melinda and her rescue greyhound mix Zorro. Surprisingly Hunor played with both of them expecially with Molly cause Zorro was a bit too much for him. The dogs played about 50 minutes and i was happy to meet them even for this little time.
Hunor was pretty tired and he slept all night long.
Next day Dávid took Hunor for the first walk in the morning, cause it was his birthday and i gave him a coupon so he can "use" Hunor for two days. Then we headed to the Heroes Square in Budapest with different kind of vechiles. We wanted to record a video, so we did our tricks there. A lot of people stopped by, pat Hunor or made a photo with him. There was a russian girl in wheelchair and wanted to make a photo with Hunor. So I gave him Hunors leash and my boy was such a good one :D She was so happy with the "beautiful dog". Before that we met an english couple. They told me that they have a rescue grey at home, and we talked about 10 minutes. They were really kind :).
Than we went to the Park "Városliget" and Zsófi took some more photos. As Marcsi always says "One eye always on the dog". I made a mistake, and forget that Hunor is off leash...and he shoot off. I was really terrified cause next to the park there is a wide busy road. Fortunately he found some dogs to play with them and one of the dog owners grabbed him  - after I screamed - Thank GOD. And thanks for the grabbing, i was soo soo thankful. Fotunately Hunor was right and nothing bad hapenned.
After that we went to Normafa by bus and met Leo the Yorshire and Kata, Leo is a really fast dog, i couldn't even take a picture of him. We also met three Shiba Inus and other dogs, and shoot some more pictures.
In the end of the day we were really tired, after a Fressnapf visit - I had to buy a can for Hunor - he even fall aslepp on the tram.
On sunday we went to the park next to Zsófis place and practised a little bit before we went to the railway station. The trip was about 4 hours back, cause the train was late... but Hunor didn't cared...he slept well.
In overall I'm so proud of him!!! He was absolutely magnificent: courious, calm, opened, playfull, weel behaving - expect the run off -.
More pictures: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.978897975460420.1073741840.940714059278812&type=3