Az idő még mindig nagyon az ellenünkre dolgozik, és azóta sem sikerült eljutnom biciklizni vagy hosszabb sétára, mert kifúj mindent belőlem ez az átkozott szél.
Ettől függetlenül mini séták szerepelnek a napirendi pontjaink között, illetve a felfutás-lehívás, hogy valami kis végtagmozgató dolog is legyen.
Ma végre, hosszú idő után tudtam vele egyet ölöndülni. Jajam, 19 éves létemre morgok és az oldalát meg a nyakát csipkedem a kezeimmel, miközben futok előle és ő a kezemre van ráharapva. Fő hogy értelmes, kultúrált emberi lény vagyok :D De amúgy baromi jó testmozgás, koordinációfejlesztő és biztos vagyok benne, hogy minden izmot megmozgat XD. Nagyon aranyosan ő is adott ki hangokat, olykor a hátamon járt, de vigyázott, hogy ne harapjon erősen, illetve az arcomba ne kapjon, amikor két lábra áll, bár én ilyenkor hátat fordítok neki, az veszélytelenebb. Szóval jó néha a szó szoros értelmében "megőrülni". Kikapcsol az ember, és nem foglalkozik azzal, mit gondolnának mások, ha látnák, de nem látják ;) Csak vizuálisan tudjátok elképzelni :D Aki pedig idetéved, talán van annyira kutyamán, hogy megérti XD.
Voltunk sétálni is, miután a egy hatalmas futást rendezett a három gyopimadár a kertünkben. A kilátói emelkedőn felkocogtunk, jómagamnak is jót tesz egy kis edzés. De pozitívum, hogy ha szóltam neki, szaglászás közben, séta alatt, akkor egyből megállt és rám kapta a tekintetét, illetve a vége felé magától hátrafordult lecsekkolni.
Miközben a fogtisztítóját rágta, kitaláltam neki a tökéletes 3. szülinapi ajándékot, de többet nem mondok róla :D Szerencsém, hogy nem kell gondolkodnom, mikor is van az ő szülinapja, hisz akkor mint az enyém...ezt sosem fogom megunni :D
Ezek a múltkori nyeremények:
a játékot majd közösbe megkapják, ha szikkad a dagonya kint. A rudacskás jutalomfalatot nagyon szerette, a kimérőset mindig is szerették, a pro plan-t keverve a vacsiba egy kürblivel kapja egy kis turbózónak.